Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is elbúcsúzott Sólyom Lászlótól
A miniszterelnök nagyszerű jogászprofesszornak, míg a korábbi kormányfő a saját igazában megingathatatlannak nevezte a vasárnap meghalt Sólyom Lászlót.
Fotó: Sólyom László volt köztársasági elnök az Autóstoppal Lengyelországba című beszélgetésen, amelyet a Történelemórák a szabadságról programsorozat keretében tartottak a budapesti Lengyel Intézetben 2015. november 24-én.
MTI/Balogh Zoltán
Korábban beszámoltunk róla, hogy meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár. A hírt a volt köztársasági elnök titkársága tudatta vasárnap. Orbán Viktor miniszterelnök pedig nemrégiben közös fotóval búcsúzott a volt köztársasági elnöktől. „Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!” – írta Facebook-oldalán a kormányfő.
Emellett Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is megemlékezett a volt köztársasági elnökről. A Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, Sólyom László „tudós-politikus volt, a saját igazában megingathatatlan, az új Magyarország teoretikus szerkesztője, az általa is szabott közjogi keretben később államelnöke”. Gondolatait azzal zárta: „Makacs állhatatossága őrizte a Köztársaságot. Vitáink nem tépázták meg, legfeljebb árnyalták tekintélyét. Középen hitte és látta magát a bomlasztó küzdelemben, volt, amikor tényleg ott is állt. Épített, de volt hogy hagyta, hadd málljon. Nyugasztalja az Ég!”.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere pedig úgy fogalmazott, „a rendszerváltás, vagy ahogyan ő mondta, a jogállami forradalom utolsó közjogi méltósága is itt hagyott minket”. Mint írja, „a politika harcosai közül kevesen érezték sajátjuknak, ami nem is csoda, hiszen a hajlíthatatlan személyiség és a hajthatatlan erkölcsi meggyőződés a mindennapi közéleti küzdelmekben részt vevők számára sokszor arisztokratikus kívülállásnak látszik”.
Azzal folytatta, „az utóbbi években, amikor beszéltünk, politikáról kevés szó esett. Don Quijotét és az Isteni színjátékot olvasta újra; az emberi élet néha banális, néha nagy kérdései jobban foglalkoztatták mint a jelenlegi közélet posványa. Még a kiszólásaiból is érződött azonban, hogy mennyivel jobban érti a magyar, az európai és a nemzetközi politika valódi dilemmáit, mint a legtöbb aktív magyar közéleti szereplő”.
„Ahogyan Bibó István azt akarta a fejfájára vésetni, hogy élt 1945-1948 között, Sólyom László sírjára azt írhatnánk: élt 1989 és 2010 között. Élete összefonódott a harmadik Magyar Köztársasággal. Számunkra, akik itt maradtunk, a szellemi hagyatéka azt az erkölcsi és politikai parancsot támasztja, hogy felépítsük a negyedik köztársaságot. Az egyenlő méltóság és az emberiség közös öröksége iránti felelősség szabad országát” – írta Karácsony Gergely.
