A közepes szintet sem éri majd el az idei körtetermés mennyisége

Magyarországon közel 2000 hektáron termelnek körtét, köztük számos tájfajtát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem érő termésre számítanak a gazdák – írta meg az economx.hu a két szervezet közös közleményére hivatkozva.

Megjegyezték, az egyik legváltozatosabb színű gyümölcsünk a körte (amely a zöldtől a sárgán, valamint a barnán át a pirosig terjed). Ma több mint 4000 fajtát ismerünk a világon, hazánkban is számos fajtát termesztenek, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is. Emellett tény, a körte termesztése nem egyszerű feladat, környezeti igényeit csak hazánk bizonyos területein tudjuk kielégíteni. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

Az államilag elismert hazai fajták köztermesztésben is szerepelnek, de a környezeti igényük miatt egy-egy tájra jellemző termesztésük. Így például

• a Csengőkörte, a Gyöngykörte a Dél-Alföldre jellemző,
• a Fehérvári körtét és a Köcsög körtét Dél- és Közép-Dunántúlon termesztik,
• a Kétszertermő körte, a Tüskéskörte és a Sózó körte a Nyugat-Dunántúlra jellemző,
• a Maróti téli a Dunakanyar fajtája.

A termőterület az elmúlt években folyamatosan csökken

Kifejtették, a megfelelő légköri páratartalom fenntartása nélkülözhetetlen, főként az árutermesztésre alkalmas őszi és a téli körtefajták termesztésekor. Éppen ezért az ország nyugat-dunántúli része (Somogy, Vas és Zala vármegyék) alkalmasak a körte termesztésére, nem véletlenül ezeken a területeken alakultak ki az üzemi körteültetvények.

A közleményben arra is kitértek, hazánkban 1865 hektáron foglalkoznak körtetermesztéssel a gazdálkodók: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található a legtöbb ültetvény, mintegy 505 hektárra tehető a termőterület nagysága, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 412 hektárra, Heves vármegyében 198 hektárra, Zalában pedig 165 hektárra. A termőterület sajnos az elmúlt években folyamatosan csökken.

Mint kiderült, az éves átlagtermés mintegy 20-25 ezer tonnára tehető, amely nagyrészt kielégíti a hazai fogyasztási igényt, az import választékbővítési céllal érkezik az áruházakba, évente mintegy 5000-6000 tonna mennyiségben. Az idei évre vonatkozóan már látni lehet, hogy az előző évinél nagyobb hozamokban bízhatnak a gazdák, a termés mennyisége azonban a közepes szintet így sem éri majd el. Ennek okaiként a dél-dunántúli termőtájakat ért áprilisi fagykárt, valamint az ültetvények öregedését, kondícióvesztését említették.