4 ezer milliárdot mentett befektetési alapokba a lakosság

Egyetlen év alatt 4 ezer milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona, a rövid kötvényalapokban már 2,5-szer annyi pénz van, mint tavaly nyáron. A lakosság felfedezte ezeket a befektetéseket a magas infláció miatt. A legkedveltebb alapok 10 százalék körül hoztak az év eleje óta – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Mentik a pénzüket az emberek a magas infláció elől, és ennek a tendenciának a legnagyobb nyertesei Magyarországon a befektetési alapok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első félév végén 13 522 milliárd forint volt már ilyen konstrukciókban, egyetlen év leforgása alatt nagyjából 4 ezer milliárd forinttal nőtt az állomány. Ennek egyik oka az árfolyamok emelkedése volt, de a gigantikus volumenű tőkebeáramlás is szerepet játszott benne. A  Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint az idei első hét hónapban csaknem 2 ezer milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapodott az alapok állománya.  Soron kívül Orbán Viktor mélységesen elítéli Magyar Péter szavait

A lakosság számít a legnagyobb befektetésijegy-vásárlónak, az alapok iránti kereslet egész évben rendkívül magas volt. Az első negyedévben csak 500 milliárd, a második negyedévben további 632 milliárd forintért vettek a háztartások befektetési jegyeket. A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya ennek köszönhetően először lépte át a 8 ezer milliárd forintot, egészen pontosan 8122,5 milliárd forinton tetőzött. 

Az infláció megmozgatta a lekötetlen pénzeket

Az is jól látszik a statisztikákból, hogy sokan vásárolhattak befektetési alapokat a meglévő készpénzállományukból vagy bankszámlájukról, ráébredtek ugyanis arra, hogy a jelenlegi infláció idején nagy hiba nem kamatozó eszközben tartani a megtakarításokat. Az alapok iránti kereslethez júniusban hozzájárulhatott a kamatokra és hozamokra kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése is, ezt ugyanis a júliustól végrehajtott befektetésekre kell megfizetniük a magánszemélyeknek. Azok viszont, akik még június végéig vásároltak befektetési alapokat, megússzák ezt a sarcot. 

A kamatként adózó jövedelmekre is kiterjesztett közteher bevezetése nem riasztotta el a befektetőket, júliusban is került friss megtakarítás az alapokba, ráadásul nem is kevés: a Bamosz adatai szerint megközelítette a 290 milliárd forintot. Ez elmarad ugyan a júniusitól, de az idén a második legerősebb hónapnak számít. 

A legtöbb pénz a rövid kötvényalapokba került, ez a legnagyobb alapkategória is egyben, csaknem 3200 milliárd forint volt a félév végén ilyen konstrukciókban az MNB adatai szerint, ez a két és félszerese a tavaly júniusinak. Ezek az alapok egy év alatt nagyjából 15 százalékos hozamot értek el, és csak az év eleje óta a többségük 10 százalék fölötti pluszban jár – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető elemzője. 

Az ingatlanalapok is népszerűek

A második legnagyobb kategória az ingatlanalapoké, a közvetlenül befektető ingatlanalapokba (ezeknek valódi ingatlanok vannak a tulajdonukban) több mint 2800 milliárd forint volt a félév végén, a közvetett ingatlanalapokban, amelyek ingatlanalapok befektetési jegyeit tartják, további 509 milliárd parkolt. A kisbefektetők kedvencei közé tartozik néhány közvetlen ingatlanalap, ezeket ráadásul a szocho sem érinti. Azt, hogy milyen élénk volt a kereslet ezek iránt, jól mutatja: a Diófa Alapkezelő Magyar Posta Takarék ingatlanalapjának a forgalmazását fel kellett függeszteni, mert a befektetési jegyek száma elérte az MNB által meghatározott limitet. 

A jegybank 2019. májusában korlátozta a rövid visszaváltási idejű ingatalanalapok forgalmazását. Az intézkedést azzal indokolták, hogy tartani lehet attól, hogy ezek az alapok tömeges visszaváltás esetén illikviddé válhatnak. Ez a szabály egyébként feltűnően egybeesett a szuperállampapír, vagyis a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetésével, így olyan vélemények is voltak, hogy az ingatlanalapok értékesítésének korlátozásával az állampapírok felé terelné a befektetőket az MNB. Az ingatlanalapok is jól teljesítenek, éves szinte 13-16, az év eleje óta 8-10 százalékos pluszban van a három nagy nyíltvégű konstrukció, amelyek a lakosság körében a legkedveltebbek. 

A háztartások körében szintén nagyon kedveltek a vegyes alapok, a kisbefektetők szeretik a kiegyensúlyozott és a dinamikus alapokat is, utóbbiak valamivel nagyobb arányban tartanak részvényeket és kockázatosabbak is ennek megfelelően. A legkevésbé az óvatos alapok kelendőek, amelyek javarészt kötvényekbe fektetnek be. Csaknem 1900 milliárd forint van már vegyes alapokba. Szinte minden vegyes alap pluszban van az idén, közülük soknak az árfolyama 10 százaléknál is többet emelkedett január óta.