Nyári napforduló: jön az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája

A 24.hu beszámolója alapján épp csak elkezdtük élvezni a hosszabb és hosszabb világos periódusokat, és mindjárt itt a vége: a világosság nem terjeszkedik tovább, napról napra fogyni kezd. De a hosszú nyári fényözön kapcsán ez nem mondható el, hiszen június 21-én 16 óra 58 perc és 58 másodperckor kezdődik a csillagászati nyár.

Ha a nappalt és az éjszaka határát a napkelte és napnyugta időpontjában határozzuk meg, előbbi 16, utóbbi 8 órán át tart. A Budapestet is átszelő 19-es hosszúsági körön szerdán 4:45-kor bukkan fel csillagunk, és 20:46-kor tűnik el, bár országon belül keleti és nyugati irányban pár perces eltéréssel kell számolni. De a légkör fénytörése miatt „optikai csalódásként” ennél is korábban láthatjuk meg, és mintha tovább is maradna. Soron kívül Jelentős mennyiségű hó esett reggel óta: Pilisszentkereszt tartja a rekordot 22 centiméterrel

Illetve azt is fontos megemlíteni, hogy június 21. nemcsak a csillagászati nyár kezdete:

• A Nap látszólagos égi útjának „legészakibb” pontján kel és nyugszik, ettől kezdve mintha egyre délebbről kukkantana be és búcsúzna.
• Ekkor delel felettünk a legmagasabban, a látóhatár fölött 66 fokkal.
• A napsugarak egyedül a mai napon érik hajszál pontosan 90 fokban a Ráktérítőt azon a ponton, ahol a napforduló pillanatában épp délidő van.

A nyári napfordulót követően a nappalok hossza először alig észrevehetően, de csökken, az őszi nap-éj egyenlőségre (szeptember 23.) a sötét és világos aránya kiegyenlítődik, egyaránt 12-12 óra lesz. Utána már az éjszaka kerül túlsúlyba, a téli napfordulón, december 22-én alig nyolc és fél órán keresztül láthatjuk a Napot.

A nyári napforduló ősi ünnep, szimbolikája egyértelmű: a fény győzelme a sötétség felett. A kereszténységben a nyári napfordulóra eső Szent Iván napja, Keresztelő Szent János ünnepe. A legrövidebb éjszaka misztériumának minden kultúrában központi eleme volt a tűz a tisztító, gyógyító és termékenyítő erejébe vetett hit okán.