Elképesztően sokan rollereznek a magyar utakon
Óriási mértékben nőtt a rollerezők száma a magyar utakon, és ami korábban elképzelhetetlen volt, az ma már a valóság.
Fotó: Unsplash/Marek RucinskiNapjainkban az utakon 80-100 ezer roller közlekedik, ebből mintegy 25 ezer bérelhető vagy közösségi roller, a többi magántulajdonban van a Jövő Mobilitása Szövetség (JMSZ) adatai szerint. A JMSZ közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy nyáron sokkal több gyerek közlekedik rollerrel és kerékpárral, mint az év más hónapjaiban, ezért ebben az időszakban több veszélyes helyzet alakulhat ki az utakon, amelyeket érdemes megelőzni. A rollerezés népszerűségét mutatja, hogy egy-két éve még csak feleannyian használták ezt az közlekedési eszközt.
A közlemény emlékeztet a Kerékpárosklub tavalyi felmérésére, amely szerint a megkérdezettek 60 százalékának volt kerékpárja, és 16 százalékuk számára ez a fő közlekedési eszköz.
A jellemző útvonal biciklivel a 10 kilométeres távolság, ami egy városban autóval sokszor egy-másfél óra is lehet, míg biciklivel 20-30 perc alatt megtehető. Rollerrel átlagosan 5-8 kilométert tesznek meg, 8-10 perc alatt.
Egyre többen és többen rollereznek
A BKK mikromobilitási forgalommérő pontjainak adatai szerint az idei év első 4 hónapjában 3,5 százalékkal többen, 1,75 millióan haladtak át a 12 budapesti mérőpont egyikén – miközben a megosztott mikromobilitási eszközök népszerűsége még nagyobb ütemben növekszik. Az adatok szerint januártól áprilisig átlagosan 45 százalékkal többet bubiztak a felhasználók a tavalyi év azonos időszakához képest, míg a megosztott e-rolleres piac idén tavasszal új szolgáltatóval bővült, és összességében 7 százalékkal nőtt a forgalom 2022 májusához képest.
A kerékpárszámlálók minden évben márciustól regisztrálnak növekedést a biciklizők körében: tavaly ekkor 153 ezer áthaladást mértek, míg idén ugyanebben az időszakban ennek több mint háromszorosát, 531 ezret, és várhatóan az első hidegebb napokig nem is csökken a számuk.
A szövetség szerint a mikromobilitási piac bővülésének egyik fő oka, hogy közlekedők közül egyre többen ismerik fel, hogy „kinőtték a nagyvárosokat”, és ennél több autót már nem tudnak befogadni. A mikromobilitási eszközök legnagyobb előnye az utazási idő jelentős csökkentése, a kisebb stressz, illetve az, hogy parkolóhelyet sem kell keresnie a közlekedőnek.
A nyári szünet miatt sokkal több gyerek lesz az utakon
A közlemény idézi Kárpáti Andrást, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki elmondta: a szövetség a városi közlekedésben mindenkit, aki megteheti, a tömegközlekedés, a közösségi közlekedési eszközök és a mikromobilitás felé terel, aminek egyik eleme lehet az autós közlekedés, és ami jól kombinálható a mikromobilitási eszközökkel.
A Jövő Mobilitása Szövetség az iskolai szünet kezdetével a közleményben arra is felhívta figyelmet, hogy a közlekedők tartsák be a szabályokat, mert ilyenkor sokkal több gyerek használ rollert és biciklit. Hozzátették, bár a rollerekre egyelőre nem létezik szabályozás, az autósok és a közlekedés más szereplői arra számítanak, hogy a rollerezők is betartják a kerékpárokra vonatkozó szabályokat.
Az elektromos rollerek és a kerékpárok használatához ugyan nincs szükség vezetői engedélyre, a szövetség elnöke elmondta: elkötelezettek amellett, hogy már a 10-14 év közötti korosztály számára megteremtsék a lehetőségét, hogy fakultatív óra keretein belül elvégezhessék már az általános iskolában az alap KRESZ tanfolyamot.
Nagyon rosszul állunk a sisakviselés terén
Kifejtette, szabály ugyan nem írja elő a védőfelszerelések használatát az elektromos roller esetében és kerékpározáskor is csak lakott területen kívül óránként 40 kilométer feletti sebesség fölött kötelező a bukósisak, ezek viselése a Jövő Mobilitása Szövetség szerint ugyanakkor nagyon fontos.
Egy uniós, önbevalláson alapuló felmérés szerint a magyarok nagyon rosszul állnak sisakviselés terén: mindössze 17 százalékuk mondta azt, hogy az elmúlt 30 napban viselt bukósisakot, ennél rosszabb viselési arányt az európai országok közül csak Belgium és Hollandia mutat.
A közlemény idézi az autóklub adatait, amelyek szerint 2023 első 4 hónapjában a 3738 személyi sérüléssel járó balesetből 293-at okoztak kerékpárosok. Az unió Magyarországra vonatkozó adatai szerint 2018 és 2020 között 122 kerékpáros vagy más kétkerekű eszközön közlekedő vesztette életét, ezen balesetek nagyrésze városi közlekedésben történt. A tájékoztatás alapján ez jelentős, 22 százalékos csökkenést mutat a korábban vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakokhoz képest, míg a súlyos sérülések száma 4 százalékkal csökkent: 2010 és 2012 között 2131 biciklis vagy kétkerekű eszközön közlekedő sérült meg súlyosan balesetben, 2018 és 2020 között 2048.
(MTI)
