A Guardian jelentése szerint tudósok megállapították, hogy a denevérek jelenleg az egyetlenek ezen a Földön, melyek koronavírus-rezisztensek, most pedig megpróbálják kideríteni, hogy miért. A denevéreket gyakorta gonosz szellemekként, vagy vérszívó démonokként ábrázolják, és hosszú éveken át nagyon rossz sajtóvisszhangot kaptak.

Gondoljunk csak Drakulára, vagy Buffy-ra, egyetlen vámpíros filmből sem maradhattak ki a denevérek, mint a halál egyik hírnökei. Csakhogy ezek a komor ábrázolások lealacsonyítják a denevéreket, kutatók szerint ugyanis sokat tanulhatunk tőlük, és ezek az állatok kulcsfontosságúak lehetnek a jövőbeli járványok leküzdésében. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Globális projekt indult a denevérek különleges képességeinek feltárására

A kutatók egy globális genetikai projektet indítottak, hogy feltárják, a denevérek hogyan képesek ellenállni a világ néhány legártalmasabb vírusának, köztük a Covid-19 kórokozójának. Emma Teeling, a University College Dublin kutatója, aki kulcsszerepet játszott a Bat1K elnevezésű projekt létrehozásában, rámutatott, a denevérek rengeteget taníthatnak nekünk arról, hogyan küzdjünk meg a betegségekkel.

Teeling úgy véli, a denevérek több okból is figyelemre méltóak: ők az egyetlen emlősök, melyek képesek repülni; méretükhöz képest kivételesen hosszú életét élnek; és legtöbbjük hanghullámokat használ zsákmányuk felkutatására. Mindemellett rendkívül sokféle alakú és méretű denevér létezik, a rovarméretű dongódenevértől kezdve egészen a kétméteres szárnyfesztávolságú ausztrál gyümölcsdenevérekig.

NE HAGYD KI

Tudomány

Ismét eltűnhet a világ egyik legnagyobb tengere? Ez derül ki a kutatásokból

Egyes denevérek halat fognak, míg más fajok rovarokkal táplálkoznak, s csak három olyan faj létezik a Földön, mely vérrel táplálkozik: a közönséges vámpírdenevér, a szőrös lábú vámpírdenevér és a fehérszárnyú vámpírdenevér. Más fajok pedig az emlősök leghosszabb nyelvét fejlesztették ki, hogy aztán hatalmas, hosszú virágokból nyerjék ki a nektárt.

A tudósok annak nyomán kezdtek el nagy erőkkel kutatni a denevérek kapcsán, hogy felfedezték, a denevérek megdöbbentően sok potenciálisan halálos vírust – köztük a Sars- és a Mers-járványt okozó koronavírusokat, valamint a Marburg-, a Nipah- és a Hendra-vírust – képesek elkapni úgy, hogy valójában nem betegszenek meg tőlük, és semmiféle tünetet nem produkálnak.

Joshua Hayward virológus, a melbourne-i Burnet Intézet munkatársa a felfedezés kapcsán úgy fogalmazott:

A koronavírus eredetét sokan a denevéreknek tulajdonítják

Több tudós is úgy véli, hogy a denevérektől származhat a globális járványt okozó koronavírus, Teeling pedig ennek háttere kapcsán megosztotta:

Ennek alapján Teeling azt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a Sars-CoV-2 nem laboratóriumban jött létre, kiemelve, hogy a közelmúltban számos olyan bizonyíték került napvilágra, melyek arra utalnak, hogy a vírus valószínűleg véletlenül keveredett be a vuhani piac területére.