Ennyivel csökkent Európa lakosságának áramfogyasztása koronavírus-járvány alatt

A kormányzati szigorítások mértékétől függően, az időjárási és naptári hatásokat kiszűrve, napi 1–9 százalékkal kevesebb áramot fogyasztott egy európai állam a Covid19-járvány ideje alatt.

A napon belüli ingadozás akár a 13 százalékos csökkenést is elérte, a változások ráadásul azonos módon érintették az egyes tagországokat, de elsősorban akkor jelentkeztek, amikor jelentősebb szigorításokra került sor – állapította meg egy, a Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány az Európai Villamosenergia-átviteli Hálózat adatainak elemzése alapján. Soron kívül Nem Udvaros Dorottya az egyetlen, aki távozik a Nemzeti Színházból

Minél szigorúbb volt a kormány, annál kisebb volt a fogyasztás

A kutatás azt vizsgálta, hogyan hatott a kormányzati intézkedések szigorúsága a napon belüli villamosenergia-felhasználási görbékre 23 EU-tagországban a Covid19-járvány ideje alatt. A kutatók – Berezvai Zombor (Budapesti Corvinus Egyetem), Hortay Olivér (BME) és Szőke Tamás (Budapesti Corvinus Egyetem) – által használt ökonometriai panelmodell a vírus európai megjelenésétől az oltási kampányok kezdetéig terjedő teljes időszakot lefedte.

A becslés figyelembe vette a korlátozások – például a kijárási tilalom, iskolabezárások – bevezetését, részleges feloldását, majd újbóli bevezetését is. Az elemzés alapján az uniós országok hasonló mintázatot mutattak, a kormányzati beavatkozások hasonló módon befolyásolták a terhelési görbéket az egyes tagállamokban.

A szigorúbb beavatkozások a reggeli és az esti csúcsértékeket jelentősen csökkentették, ami a terhelési görbék ellaposodását okozta. A bevezetett intézkedések ráadásul kölcsönösen felerősítették egymás hatását. A terhelési görbe ellaposodása erőteljesebb volt hétköznapokon, de a fogyasztás csökkenése nagyobb mértékű volt hétvégén. Ennek oka, hogy hétköznapokon csúcsidőben jelentősebben csökkent a fogyasztás, mint csúcsidőn kívül.

Akár 9 százalékkal is csökkent a lakossági áramfogyasztás

Összességében a teljes napi fogyasztás akár 9 százalékkal is csökkent. A lezárások óránként 1-9% közötti csökkenést eredményeztek munkanapokon és 1-13% közötti csökkenést hétvégéken. Az enyhe intézkedések áramfogyasztást csökkentő hatása nagyobb volt reggel és este (0,08%-0,12%) és gyengébb napközben. A közepes szintű szigorítások mellett viszonylag egyenletesen (0,04%-0,10% közötti mértékben) csökkent az áramfogyasztás.

A legszigorúbb intézkedések hatására napközben, a munkaidő alatt, erős, este mérsékelt volt az áramfogyasztás visszaesése, miközben hajnalban és kora reggel alacsony vagy nulla. Hétvégén 20 óra és reggel 6 óra között érdemi hatás nem volt kimutatható, napközben viszont jelentős hatást gyakoroltak a szigorítások az áramfogyasztásra. Szigorúbb intézkedések bevezetésével a hétvégi délelőtti időszakban akár 13 százalékos csökkenés is bekövetkezett.

A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a hőmérséklet sokkal jelentősebben befolyásolta az áramfogyasztást hétvégén, mint a hétköznapokon. Ha hidegebb volt, mint -10 Celsius-fok, a fogyasztás 2-6 százalékkal nagyobb volt (napszaktól függően), mint amikor 10-15 fok között volt az átlaghőmérséklet. 0 Celsius-fok mellett ez a növekmény 1-2 százalékos, 25 Celsius-fok felett pedig az áramfogyasztás akár 2,5 százalékkal is megnőtt.

A kutatás eredményei segíthetik a villamosenergiaszektorban a kapacitástervezést, a pontosabb kereslet-előrejelzések támogathatják a kereskedelmi döntéseket is, így hozzájárulnak a kereslet és kínálat közötti szélsőséges piaci eltérések megelőzéséhez. A tanulmány a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban jelent meg The impact of COVID-19 measures on intraday electricity load curves in the European Union: A panel approach címmel.