Kutatás: a legkorábbi csillagok 10 ezerszer nagyobbak voltak, mint a Nap

A space.com jelentéséből derült ki, hogy a lehető legmodernebb szimulációk kimutatták, hogy a korai kozmoszt általunk felfoghatatlan nagyságú és fényes csillagok borították: a jelentés szerint a világegyetem legelső csillagai közel 10 ezerszer (!) nagyobb tömegűek lehettek, mint a Nap és 10 ezerszer nagyobbak (!), mint a ma ismert legnagyobb csillagok.

A tanulmányban egy összehasonlítást is hoztak, viszonyításképpen: a ma ismert legnagyobb csillagok mintegy 100 naptömegűek. A tanulmányt végző asztrofizikusokból álló csapat a legmodernebb számítógépes szimulációkat használta arra, hogy megértse, mi is történt valójában az univerzum „sötét korszakában”. Soron kívül Visszatér az angol bajnokság, a Chelsea, az Arsenal és a City is pályára lép

A szimulációk kimutatták, hogy a kozmoszban uralkodott összetett kölcsönhatások olyan hatalmas csillagszületésekhez vezettek, melyek ma már lehetetlenek lennének. Megállapításuk szerint mielőtt még megkezdődött volna a csillagszületés a kozmoszban, semleges gázok gyűltek össze és kezdtek „összecsomósodni”.

Eközben a hidrogén és a hélium folyamatosan hőt szabadított fel, ezzel lehetővé téve, hogy ezek a semleges gázcsomók fokozatosan nagyobb sűrűséget érjenek el. Ezek végül szinte hihetetlen módon felmelegedtek, majd olyan sugárzást kezdtek el termelni, mely megakadályozta, hogy ezek a csomók szétessenek.

Végeredményben ez a folyamat tette lehetővé, hogy ezek a kezdetben apró csomók gigantikus méretűvé növekedjenek. Ezek a semleges gázhalmazok végül akkréciós korongokat hoztak létre a világegyetem első protogalaxisaiban, eközben pedig a masszív hidegfrontok egészen ezekig az akkréciós korongokig haladtak, egyenesen a galaxison túlra: az ebből eredő reakció pedig a kozmosz első csillagainak megszületéséhez vezetett.