Nem halt ki a bakelitlemez, sőt – az Amerikai Hanglemezipari Szövetség statisztikái szerint tavaly 41 millió darabot adtak el belőle, szemben a CD 33 milliójával. Ilyenre 1987 óta nem volt példa.

Habár a nagy fordítás csak 2022-ben jött össze, a bakelit másodvirágzása 16 éve tart, tehát nem egyszeri fellángolásról van szó, ráadásul a fizikai formátumok összességében is komoly növekedést mutatnak. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

2021 és 2022 között csaknem 4 százaléknyit, ami 1,7 milliárd dollárt jelent; tehát a legkevésbé sem mondható halottnak az iparág, ami főképp a bakelitnek köszönhető, amely 1,2 milliárdot harapott ki a lemeztortából.

A CD-eladások ennyire már nem mennek, az előző évben 18%-ot estek, a bevételt nézve pedig már korábban átvették a vezetést a bakelitek, melyeknek egyrészt drágább az előállítási költsége, másrészt pedig komolyabb gyűjtői értéket képviselnek.

A trend nem kizárólag az Egyesült Államokban jellemző, a formátum iránti érdeklődés az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban, valamint Dél-Koreában is hasonló módon emelkedik – írja a The Verge.

A Luminate jelentése szerint tavaly Taylor Swift bakelitjei vitték a prímet, csaknem 1,7 millió kelt el, míg Harry Styles lemezeiből 719 ezer fogyott, de a Beatles is csaknem olyan népszerű, mint napjaink előadói, a legendás zenekar bakelitjeiből 533 ezret értékesítettek.

Persze a streaming már legyőzhetetlen, a bevételt tekintve 84%-os arányban vezet, míg a fizikai hordozók 11%-kal tartják a nem túl nagy, de annál kitartóbb szeletüket, mögöttük a digitális letöltés kullog, 3%-kal.

A Spotify és az Apple Music pedig rendíthetetlenül falja tovább a százalékokat, csak tavaly 7%-os bevételnövekményt könyvelhettek el, a bakelit azonban úgy tűnik, még számukra is nagy falat.