Növekvőben a nem fizető adósok aránya

Bár néhány éve még mindenki boldogan elfogadta volna azt, hogy a fennálló hitelállomány 1,5-4 százalékát teszi ki a legalább 90 napja nem fizetett lakossági hitelek aránya, ám a BiztosDöntés.hu arra figyelmeztet, hogy az általános moratórium lezárultával már megjelentek a fizetőképesség romlására utaló jelek, ráadásul az idén arányaiban biztos nőni fog a rossz adósok köre.

A hiteltörlesztési moratórium lezárultával sem ugrott meg drasztikusan a nem fizető adósok részaránya, sőt öt éve stabilan csökken a banki adóslistán (a Központi Hitelinformációs Rendszerben – KHR) nyilvántartott mulasztással bíró hitelszerződések száma. A nyilvántartásokat kezelő BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint tavaly év végén 680 ezer olyan hitelszerződés volt Magyarországon, amelynél az adósok mulasztásba estek, és amely ügylet még nem záródott le. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Egy évvel korábban, 2021 végén még 15 százalékkal több, 797 ezer fennálló mulasztást tartott nyilván a KHR – emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Emellett, ha szerény mértékben is, de 257 ezerről 252 ezerre csökkent azon szerződések száma is, ahol az adós ugyan mulasztásba esett, de valamilyen módon a hitelszerződés lezárásra került.

A hatályos szabályozás szerint az az ügyfél esik mulasztásba, akinek a mindenkori minimálbért meghaladó tartozása van valamelyik hitelintézet felé, amelynek kifizetésére a bank 90 napot meghaladó időtartam óta vár – ezek az aktív mulasztások. Aki a mulasztása miatt felkerül a negatív listára, az a törlesztés helyreállása után sem kerül le róla egyből. Abban az esetben, ha az adós később visszatér a fizetéshez és rendben letörleszti a hitelét (így a banknak nem kell leírnia veszteséget), a hitelszerződés lezárását követően egy évvel törlődnek ki adatai a negatív adóslistáról.

Abban az esetben, ha a törlesztés nem állt helyre, vagy épp csalás, visszaélés történt és a bank a szerződés felmondása, s a követelés behajtása vagy épp értékesítése mellett veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, akkor az adós adatai 5 évig a KHR listán maradnak. Ezt azért érdemes elkerülni, mert a kereskedelmi bankok üzletszabályzata sem aktív, sem passzív (lezárt) mulasztással bíró ügyfél esetében nem teszi lehetővé további kölcsön folyósítását.

Kilenc hónap alatt duplázódott a megcsúszó hitelek állománya

A darabszámot tekintve tehát nincs ok az aggodalomra. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a teljes lakossági hitelportfólión belül az egy évvel korábbi 1,26 százalékról 1,51 százalékra nőtt tavaly szeptember végére a kölcsönükkel már a KHR-be kerülés mértékét jelentő 90 napot meghaladóan tartozó ügyfelek hitelállománya.

Miután az általános moratórium 2021 novemberéig védte az adósokat, a mulasztásba csúszott adósok döntő része 2022 februárjáig nem juthatott a banki feketelistára. Ennek köszönhető, hogy a bővülés zöme a kevesebb, mint 1 éves elmaradásban lévő ügyfeleknél mutatható ki – emlékeztetett Gergely Péter.

A 91-365 napos csúszásban lévő hitelállomány a 2021. decemberi bruttó 35,4 milliárd forintról több mint duplájára, 79,5 milliárd forintra nőtt kilenc hónap alatt. Fontos ugyanakkor látni, hogy a teljes hitelállomány arányában ez a szám még mindig hihetetlenül kedvezőnek számít: 2014-ben a teljes hitelállomány 19 (!) százaléka esetében állt fenn 90 napot meghaladó törlesztési elmaradás.

A személyi hitelek a feketelista élén

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ma a legnagyobb gond a személyi hiteleknél tapasztalható. A legalább 90 napja nem fizető hitelállomány itt a teljes fennálló tartozás közel 4 százalékát teszi ki. Ez persze messze van a 2012-es 21 százaléktól, ám figyelmeztető, hogy 2018. III. negyedéve óta nem volt ilyen magas a huzamosabb ideje tartozók aránya.

A teljes KHR-érett állomány 35,7 százaléka személyi hitel, ezen belül is figyelmeztető, hogy a 91-365 napos késedelemben lévő ügyfelek 79,5 milliárd forintos tartozásának 47 (!) százaléka köthető a személyi kölcsönökhöz. A 90 napot meghaladóan nem törlesztett 147,4 milliárd forintos bruttó hitelállományon belül a második legnagyobb szeletet a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki 18,7 százalékos részaránnyal.

A piaci lakáshitelekhez köthető a KHR-érett tartozások 15,5 százalékát, közel 23 milliárd forintot, míg a támogatott lakáshitelek esetében 13,5 milliárd forintot, a teljes késedelmes állomány 9,1 százalékát nem törlesztették már egy negyedéve az érintett adósok 2022. szeptember végén.

Biztosan megugrik a nem fizető állomány

Gergely Péter szerint a nem fizető hitelek aránya a következő hónapokban mindenképp növekedésnek indul majd. Ennek csak egyik oka lesz az, hogy a már késedelembe esett ügyfelek jó része számára a mostani rendkívül magas infláció mellett nehéz lesz a visszatérés és épp ugyanezen okok miatt még többen csúszhatnak majd el a törlesztéssel.

A romlás másik oka az lesz, hogy a hitelállomány bővülése idén drasztikusan lecsökken majd, emiatt kevesebb új, természetesen még fizető hitel kerül be a rendszerbe, mint a korábbi években, aminek következtében önmagában is emelkedik majd a nem fizető hitelek aránya – figyelmeztet a pénzügyi szakértő.