Egyre növekszik a harag a törökök körében az építési vállalkozókkal szemben
A múlt hétfői 7,8-as erősségű földrengés rég nem látott tragédiát hozott magával, s több mint 34 ezer ember életét követelte a természeti katasztrófa.
Fotó: Légi felvétel a pusztítás nyomairól a délkelet-törökországi Kahramanmarasban 2023. február 13-án, egy héttel a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 29 ezret, a sérülteké a 80 ezret.
MTI/EPA/Tolga Bozoglu 
A Törökországot és Szíriát múlt hétfőn ért 7,8-as erősségű földrengés következtében több mint 34 ezer ember vesztette életét, a lakóházak ezrei semmisültek meg, szinte egy pillanat alatt. A török lakosság körében pedig érthető módon egyre csak gyűlik a feszültség a hanyag építési vállalkozókkal szemben.
Az Al Jazeera számolt be a 61 éves Serizan Agbas történetéről, aki jelenleg egy székben kénytelen aludni egy iskola udvarán, miután a földrengés szinte a földdel tette egyenlővé Törökország délkeleti régióját.
Agbas lakóháza Iskenderun városában még azon szerencsések közé tartozik, melyek megmaradtak, ám a hatóságok közölték, az épület egyáltalán nem biztonságos, így nem mehet vissza otthonába.
Más lehetőség híján a mentőkkel együtt a szabadban marad, és osztozik velük a tűzön és az élelmen. Az elkeseredett férfi megosztotta, mérhetetlen a fájdalma, egyrészt azért, mert mindenét elvesztette, másrészt pedig jelenleg mindössze 15 líra (289 forint) van a zsebében, semmi más.
„Most már nincs vesztenivalóm, ezért nem félek.”
Agbas 30 éven vezetett egy textilboltot, ám a földrengés megsemmisítette azt az épületet, melyben üzelete is működött, biztosítása pedig nem volt. Rámutatott, a legtöbb épület, amely a rengéseket követően összeomlott vagy lakhatatlanná vált, az elmúlt öt évben épült, és azt is elárulta, hogy egyre nagyobb a düh a lakosság körében az építkezések miatt.
„Az építők csalók – valami fényűzőnek tűnő, de valójában olcsó és gyenge épületet készítenek.”
