A kamatdöntésre összekapta magát forint
Miután a monetáris tanács kedden, az elemzői várakozásoknak megfelelően úgy határozott, nem módosítja az alapkamatot, a forint is felkapta a fejét és szárnyalásnak indult.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Lendületes erősödésnek indult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedden délután a monetáris tanács piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntését követően; az eurót háromnegyed ötkor 391,27 forinton jegyezték.
Nem változtatott a kamaton, mégis hét hónapos csúcsra küldte a jegybank a forintot: 390 körül jár az euró/forint a Magyar Nemzeti Bank döntését kommentáló hírek után.
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának januári ülésén semmit sem változtattak a kamatokon (maradt a 13 százalékos alapkamat), a jegybanki döntés kommentáló közlemény, és Virág Barnabás alelnök tájékoztatója után mégis szélsebesen emelkedni kezdett a forint árfolyama. A magyar fizetőeszköz az euróval szemben 390,6-ig erősödött hirtelen, amire 2022 júniusa óta nem volt példa, később pedig már a 390-es szint alá ért – írja a Bank360.hu.
A forint hirtelen nagy erősödésének hatására a dollár a 360-as lélektani határ alá került, ami utoljára 2022 májusában fordult elő. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a monetáris tanács ülése után tartott tájékoztatójában hangsúlyozta: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Bár az infláció mérséklődésére számítanak, több tényező is ezt segíti majd elő, enyhítés a monetáris kondíciókban egyelőre nem lesz. A piacot a leginkább az foglalkoztatja, meddig tartja fenn a jegybank az egynapos betéti tenderek 18 százalékos kamatszintjét, ami jelenleg az irányadó kamatnak számít.
Az uniós források sokat javítanának a helyzeten
Ennek csökkentése addig nem várható, amíg Magyarország kockázati megítélése trendszerűen nem kezd javulni – közölte az alelnök. Ennek egyik kulcsa lehet az uniós források tényleges lehívásának engedélyezése.
Az infláció 25 százalék fölötti tetőzésére számítanak az MNB-ben, de az áremelkedés üteme csökkenni fog, mivel az enyhe tél miatt mérséklődnek az energiaárak és a fogyasztás is. Az élelmiszerárak növekedése is lassulhat, a kereslet is kezd csökkenni az egyre drágább élelmiszerek iránt. Emellett a jegybank bízik abban, hogy Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatai is segítenek kordában tartani az árakat – derül ki a Bank360.hu tudósításából.
Új fejlemény, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját áprilistól a jelenlegi 5-ről 10 százalékosra emeli az MNB. Ez tovább szűkítheti a likviditást a piacon. Mindennek ellenére a jelenlegi technikai recesszió dacára 2023 egészében GDP-növekedést vár a jegybank. A folyó fizetési mérleg is javulni fog, vannak már erre utaló jelek, és további jó hír, hogy az állampapír-hozamok is csökkentek október óta.
