Azerbajdzsán, az örök tűz országa
„Ez a tűz már 4000 éve ég, és soha nem aludt el.”
Fotó: Wikimedia Commons
Magasra nyúló lángok táncolnak egy 10 méteres hegyoldalon, nyughatatlanul – Rahila Aliyeva Aliyeva úgy fogalmazott:
„Ez a tűz már 4000 éve ég, és soha nem aludt el. Még az ide érkező eső, a hó és a szél ellenére sem: soha nem szűnik megégni.”
Ez a furcsa jelenség a Yanar Dag mely – magyarul „égő hegyoldalt” jelent – az azerbajdzsáni Absheron-félszigeten található, ahol Rahila idegenvezetőként dolgozik.
A Yanar Dag egyike azon számos spontán keletkező tűznek, mely az ország bőséges földgázkészleteinek felszínre szivárgása mellékhatásaként ég, s mely az elmúlt évezredekben a helyieket egyszerre nyűgözte le és ijesztette meg.
Marco Polo a 13. században utazott át az országon, s fel is jegyezte a rejtélyes jelenséget, de más selyemúti kereskedők is vitték az örök láng hírét, amikor más országokba utaztak, hogy felfedezzék azok kincseit. A sok történet keringése után pedig az ország kiérdemelte „A tűz földje” becenevet.
Az ősi vallás
A Yanar Daghoz hasonló tüzek egykor mindenütt bőségesen jelen voltak Azerbajdzsánban, ám mivel megjelenésük a föld alatti gáz nyomásának csökkenéséhez vezettek, ami így zavarta a gázkitermelést, a legtöbb örök lángot végül eloltották.
A Yanar Dag egyike a maroknyi megmaradt örök lángnak, s talán az egyik legimpozánsabb is: annak idején is így gondolták, amikor eme örök tűz az ősi zoroasztriánus vallás egyik legfőbb eleme volt. A zoroasztrizmus követői az i.e. első évezredben úgy vélték, e tűz az összekötő kapocs az emberek és a természetfeletti világ között, melyen keresztül spirituális felismerésre és bölcsességre tehetnek szert.
Hitték, hogy az örök tűz tisztító, életfenntartó és az istentisztelet létfontosságú része. Manapság azonban az örök tüzet látogató turisták nem éppen a vallási vonatkozás miatt keresik fel a jelenséget, sokkal inkább a látványért, hiszen egy éjszakai, vagy éppen téli utazás alkalmával kihagyhatatlan ez a lenyűgöző látvány. Leesik a hó, a pelyhek pedig még azelőtt elpárolognak, hogy leérnének a földre.
