Orbán Viktor visszaüzent a finn miniszterelnöknek a NATO-csatlakozással kapcsolatban
A finnek és a svédek arra várnak, hogy a NATO-tagországok ratifikálják a csatlakozásukat.
A svédek és a finnek úgy döntöttek, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, többek között azért, mert utóbbi a NATO-csatlakozást erőltette, hogy az északi országok is a védelmi szervezet részei akarnak lenni.
Be is adták a kérelmüket, amelyet a magyar Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia, amely azonban most azzal van elfoglalva, hogy azokat a javaslatokat ültesse törvényi formába, amelyek szükségesen az EU-nak ahhoz, hogy megkapjuk a nekünk járó forrásokat.
Orbán Viktor pár nappal ezelőtt Kassán találkozott a V4-es országok vezetőivel, amely után a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország 2023 elején tudja a parlament elé vinni az erre vonatkozó törvényt.
Persze a találgatások azonnal elindultak, mondván, hogy Magyarország azért nem szavaztatja meg a Fidesz-KDNP frakcióval az ügyet még idén, mert arra vár, hogy megkapjuk-e a pénzeket vagy sem.
Sanna Marin megkérdezné Orbánt, hogy is van ez
Sanna Marin korábban egy interjúban azt mondta, hogy „amikor legközelebb találkozom vele, nagyon egyenesen meg fogom kérdezni erről Orbánt. Albániában lesz a Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó a függetlenség napján, és ha ott lesz, biztosan megkérdezem őt a magyar helyzetről és a menetrendről”.
Marin szerint Finnország soha nem járt el úgy, hogy egymástól független ügyeket kapcsoljon össze. Azt mondta, a finneknek bízniuk kell abban, és hinniük kell abban, hogy ezt mások is tiszteletben tartják, hogy Finnországot ne kössék össze például az uniós források felhasználásával, a jogállamiság tiszteletben tartásával és a NATO ratifikálásával – írja a UUsi Suomi.
„Szeretnék bízni abban, hogy a magyar miniszterelnök nem fog ilyen összefüggést létrehozni, mert Finnország sem tett ilyet soha. Tisztességesek voltunk” – mondta Marin.
A miniszterelnök aztán a Twitteren válaszolt a finn miniszterelnöknek, és azt írta, hogy
„Ez igaz többek között Finnország NATO csatlakozására is. A magyar kormány támogatja, az Országgyűlés pedig a 2023-as ülésszak kezdetén napirendre tűzi a ratifikációt” – tette hozzá.