A munkanélküliség egyre több férfit késztet a hagyományosan női állások megpályázására
Az utóbbi néhány évtizedben a jól fizető vagy tipikusan férfiak által végzett munkák kiszorulóban vannak, miközben a nők által betöltött pozíciókban nem ritkán létszámhiánnyal küzdenek.
A férfi munkaerő csökkenése leginkább a gyártás és termelés területén figyelhető meg, ahol a technológia fejlődésének köszönhetően sorra jelentek meg a különböző robotok és gyártást segítő fejlesztések, miközben a jellemzően nők által „uralt” oktatási és egészségügyi területeken számos országban létszámhiánnyal küzdenek.
A fenti jelenség miatt a szociológusokat elgondolkodtatta a kérdés, hogy ha a nők által dominált munkahelyek jelentik a jövőt, milyen szerep juthat a férfi munkavállalóknak?
A kérdés nagyon érdekes, már csak azért is, mert az elmúlt években a nők jelentős lépést tettek meg a jellemzően férfiak által betöltött szektorok felé, úgymint a pénzügy, a jog vagy az orvostudomány világa, miközben a férfiak ennél sokkal szerényebb arányban mozdultak el a tanári, az ápoló, vagy épp a HR-es pozíciók irányába.
Ennek persze megvan a maga oka, hogy miért alakult így, hiszen a férfiak tartanak attól, hogy megbélyegzik őket, ha egy nők által dominált munkakört pályáznak meg, ráadásul sokan már csak büszkeségből sem szeretnének olyan munkát végezni, amit jellemzően a gyengébbik nem köré építettek ki.
Újabb ok lehet a női szektoroktól való távolmaradásra egy férfi számára, hogy a nők az esetek többségében kevesebb fizetést kapnak, még akkor is, ha a szükséges készségek és az iskolai végzettségek mindkét nemnél teljesen egyenértékűek.
Egy friss tanulmány most azt a kérdést vizsgálta, hogy abban az esetben, ha egy férfi munkanélkülivé válik, érdeklődőbb lesz-e a női állásokkal szemben, vagy pedig a büszkeség legyőzi a munka- és pénzkereset iránti vágyat.
Mindez nem csak elméleti kérdés, hiszen korábbi kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a jellemzően munkásosztályhoz tartozó férfiak többsége karrierje valamely szakaszában jó eséllyel munkanélkülivé válik, ennek fényében pedig nem mindegy, hogy a felmérések milyen eredményt mutatnak.
A tanulmány azt mutatja, hogy a munkanélküli férfiak nyitottabbá válnak a nők által dominált területek iránt, ha pedig el is nyerik a pozíciót, annak leginkább az előnyeivel, semmint hátrányaival szembesülnek. A felmérés szerint ugyanis a női szektorokba belépő férfiak átlagosan 4%-os fizetésemeléssel szembesülnek korábbi munkájukhoz képest, ráadásul a munkájuk presztízse is magasabb a korábban végzett munkához képest.
Ezzel szemben azok a férfiak, akik újból férfiak által dominált szektorban vagy olyan helyen vállaltak munkát, ahol a nemek aránya kiegyenlített, az esetek többségében azonos vagy alacsonyabb fizetéssel kellett beérniük, mint korábban, ráadásul a munkájuk presztízsértéke is csökkent.
A tanulmány konklúziója tehát, hogy férfiként nem érdemes csak azért ódzkodni egy többnyire női munkavállalók által betöltött pozícióra történő jelentkezéstől, mert attól tartanak, hogy kevesebb lesz a fizetés vagy megbélyegzik őket, mert a kimutatás szerint egyik jelenség sem állja meg a helyét.
