Minden, amit az isztambuli robbantásról tudni lehet
Isztambul egyik népszerű sétálóutcáján robbantás történt vasárnap, melynek következtében a legfrissebb jelentések szerint 8 ember életét vesztette és több tucatnyian megsebesültek.
Fotó: Készenléti rendőr őrt áll egy robbanás helyszínén Isztambul népszerű sétálóutcájában, az Istiklalon 2022. november 13-án. A detonációnak az első vizsgálatok szerint négy halottja és 38 sebesültje van. A robbanás eredete egyelőre ismeretlen.
MTI/AP/Francisco Seco
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, vasárnap robbantás történt Isztambulban, a város egyik népszerű sétálóutcáján: most elhoztunk minden információt, amit tudni lehet a támadásról.
Az Al Jazeera értesülései szerint a rendőrség letartóztatott egy feltételezett támadót, aki állítólag elhelyezte a bombát, mely a forgalmas sétálóutcán robbant fel. A török belügyminiszter közlése szerint kurd harcosok lehetnek felelősek a támadásért.
Nyolc ember életét vesztette, s több tucatnyian megsérültek a nagy erejű robbantásban, az Istiklal sétálóutcán, mely a turisták egyik legkedveltebb környéke, hiszen boltokkal és éttermekkel van teli az utca, s ez az egyik legfőbb útvonal, mely az ikonikus Taksim térre vezet.
A török belügyminiszter a helyi médiának nyilatkozva megosztotta, a feltételezett támadón kívül további 21 embert vettek őrizetbe, akiket összefüggésbe hoztak a támadással. A belügyminiszter azt is elárulta, hogy a kórházba szállított 81 ember közül 50 embert már ki is engedtek, ám öt embert sürgősségi ellátásban részesítettek a robbantás után, míg két ember jelenleg is életveszélyes állapotban van.
Ki a felelős a robbantásért?
A török belügyminiszter nyilatkozata szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy az elkövetők a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) tartoztak, pontosabban annak szíriai ágához, a Demokratikus Unió Pártjához (PYD). A belügyminiszter fogadkozott, hogy „a támadást megbosszulják.”
Hozzátette, a biztonsági erők úgy vélik, a támadásra vonatkozó utasításokat a Törökországgal határos észak-szíriai, többségében kurdok lakta városból Kobanéból küldhették a támadó(k)nak.
Eközben vasárnap a török igazságügyi miniszter arról számolt be, hogy a nyomozók jelenleg egy nőre összpontosítanak, aki közlése szerint 40 percig ült egy padon a robbantás helyszínén: a robbantás mindössze pár perccel azután történt, hogy a nő távozott.
Az isztambuli rendőrség hétfői közleménye szerint a letartóztatott nő szíriai állampolgár, és a szíriai Afrin térségéből érkezett Törökországba, a rendőrség pedig úgy véli, hogy a nőt a kurd erők képezhették ki korábban.
Mi az a PKK?
A Kurdisztáni Munkáspárt, vagyis a PKK egy olyan csoport, melyet Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terroristaként tart nyilván, miután 1984-ben fegyverrel ment neki a török államnak, mely konfliktusban több tízezer ember vesztette életét.
A brutális összecsapás során a PKK és társszervezetei több támadást is végrehajtottak a török katonai és biztonsági erők, de még a civilek ellen is, Törökország pedig jelenleg is hadműveleteket folytat a PKK ellen az ország délkeleti részein.
Az ország 2015 és 2017 között a legsötétebb időszakát élte, hiszen rengeteg halálos kimenetelű merénylet történt Törökországban: egyes támadásokat az ISIS, míg a többit a függetlenségre vágyó kurd harcosok követték el. A támadások után (melyekben több mint 500 civil és katona vesztette életét) Törökország bosszút hirdetett és a határain átnyúló hadműveletekbe kezdett Szíriában és Észak-Irakban, azzal a céllal, hogy megtörje a kurdokat.
A robbantás után most mit léphet Törökország?
Törökország már évek óta küzd a terroristaként számontartott kurd harcosok ellen, az év elején pedig bejelentették, hogy létrehoznak egy biztonságos övezetet a török-szíriai határ teljes hosszában, noha a művelet a mai napig nem valósult meg, mivel Oroszország és Irán is felszólalt a tervezet ellen.
Mint ismert, Törökországban jövő év júniusában kerül sor a választásokra, így ez a mostani, halálos áldozatokkal járó robbantás befolyásolhatja az eredményeket. Szakértők szerint igen nagy az esélye annak, hogy a terrortámadások miatt az aggódó választópolgárok inkább a jobboldali jelöltek irányába mozdulnak el, akiktől biztonságot várnak: erre pedig 2015-ben is volt példa.
