Egyre kevesebbet költünk élelmiszerre
Az elszálló árak nyomán megkezdett spórolás már a statisztikákon is meglátszik: szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 2,8 százalékkal csökkent az élelmiszerek forgalma Magyarországon.
Fotó: Unsplash/sydney Rae
A Magyar Nemzet a KSH adatai alapján számolt be arról, hogy szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt három százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, noha az adatokat együttesen nézve már az rajzolódik ki, hogy szeptemberben az előző évhez képest 2,3 százalékkal csökkent az élelmiszerek forgalma.
Mindez az élelmiszerek brutális drágulásának köszönhető, a háztartások ugyanis igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, így jellemzően csak a feltétlenül szükséges mennyiséget vásárolják meg, figyelik az akciókat és egyre inkább a saját márkás termékeket keresik – magyarázta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Változó volt egyes bolttípusok forgalma szeptemberben
A szakértő rámutatott, a szeptemberi bővülés leginkább az üzemanyagforgalom növekedésének köszönhető, de hozzájárult a nem-élelmiszer termékek kereskedelme is. A használtcikkeket kínáló üzletek forgalma például 21 százalékkal növekedett, míg az online kereskedelem stagnáló tendenciát mutatott.
Regős kiemelte, az EU adatait tekintve egyelőre csak az augusztusi adatok állnak rendelkezésre, ám már ezek is beszédesek: a kiskereskedelem volumene éves szinten 1,3 százalékos visszaesést mutat, a leginkább pedig a cseh forgalom húzza lefelé a statisztikát, ahol 8,8 százalékos visszaesést jegyeztek.
Fizetések és a válság
A szakértő ezt azzal magyarázza, hogy míg az uniós országok többségében jellemzően kisebb mértékű volt a béremelés, mint az év elején Magyarországon, a növekvő infláció okán a reálbérek változása is negatív irányt vett, Magyarországon pedig egészen augusztusig sikerült megtartani a pozitív tartományban.
Hangúlyozta, a következő időszakban is folytatódhat az élelmiszerek forgalmának csökkenése, ám a forgalom jövő évi alakulása kapcsán kiemelkedően fontos lesz, hogy mennyivel emelkednek majd a bérek, hogyan alakul az infláció, ennek eredményeképpen pedig marad-e a reálbér a jelenlegi szinten, vagy épp csökken.
