Sínen van Svédország és Finnország NATO-csatlakozása?

Svédország és Finnország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a NATO-csatlakozásuk kapcsán Törökországnak tett, különös tekintettel Ankarának a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos aggályaira – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Isztambulban, a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.

Stoltenberg aláhúzta: Stockholm és Helsinki fokozta együttműködését Törökországgal a terrorizmus elleni harc terén, és tartós mechanizmus jött létre. Példaként említette, hogy Svédország új törvényeket is életbe léptetett ennek érdekében. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A NATO-főtitkár többször leszögezte: most már eljött az idő, hogy Svédország és Finnország a közeljövőben a szövetség teljes jogú tagja legyen. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk a csatlakozásukat – hangoztatta.

Törökországnak vannak kétségei

Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.

Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt nehezményezte, hogy – szerinte – Svédország és Finnország még nem hajtotta végre minden pontját teljesen annak a háromoldalú memorandumnak, amelyet júniusban írtak alá a terrorizmus elleni harc ügyében. Azt hangoztatta, hogy Ankara konkrét lépéseket szeretne látni.

A török diplomácia vezetője ugyanakkor elismerte, hogy az új svéd kormány eltökéltebb a memorandum teljesítését illetően. Jelezte egyúttal: Recep Tayyip Erdogan török elnök november 8-án Ankarában fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt. Stoltenberg, aki háromnapos hivatalosra látogatásra érkezett csütörtökön Törökországba, pénteken Erdogannal is találkozik Isztambulban.

(MTI)