Szinte teljes töltöttségen állnak a németországi gáztárolók
A pénteki hivatalos adatok szerint már október közepére elérték a november elejére kitűzött célt, a 95 százalékos töltöttségi szintet.
A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) kimutatása szerint valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 95,14 százalék. Ez a szám jelentős eltéréseket takar, így míg a kisebb méretű tárolók közül több már megtelt, Németország és egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztárolója, a 3,9 milliárd köbméter kapacitású rehdeni tároló töltöttsége 83,74 százalékos.
Az ellátásbiztonságot tekintve kedvező fejleményként értékeli a hatóság azt is, hogy a legutóbbi adatok szerint jelentősen csökken a földgázfogyasztás. A 40. naptári héten a háztartások, a kis- és a közepes méretű vállalkozások és az ipari nagyfogyasztók napi felhasználásának középértéke 1602 gigawattóra volt, szemben az egy évvel korábbi 2250-nel. Ehhez azonban az is hozzájárult, hogy átlagosan 0,7 Celsius-fokkal melegebb volt, mint egy évvel korábban – mutatott rá jelentésében a felügyelet.
Ugyanakkor az adatokat ismertető német híradásokban kiemelik, hogy a tárolók legfeljebb két téli hónapra fedezik a földgázigényt, így akár 100 százalékos töltöttség mellett is előfordulhat súlyos gázhiány, ha a szokásosnál hidegebb lesz a tél, és nem sikerül elérni a kormány által megcélzott 20 százalékos fogyasztáscsökkentést, ami a második világháború óta a legmélyebb és leghosszabb válságba taszíthatja az Európai Unió legnagyobb gazdaságát.
A várható forgatókönyvek a közeljövő kapcsán
A német nyelvterület vezető gazdaságkutató intézetei szeptember végén közzétett közös előrejelzésükben ugyan „alapforgatókönyvként” azzal számolnak, hogy enyhe recesszió következik Németországban, így a hazai össztermék (GDP) csupán 0,4 százalékkal csökken jövőre. Azonban felvázoltak egy lehetséges fejlődési utat arra az esetre is, ha a kemény téli hideg miatt a megszokottnál jóval több földgázra lenne szükség, és így gázhiány lép fel. Ebben az esetben 2023-ban akár 7,9 százalékkal csökkenhet a német GDP, és 2024-ben folytatódhat a visszaesés, 4,2 százalékos GDP-csökkenéssel.
A németországi gázfogyasztás nagyjából 40 százalékát a háztartások és a kisebb kereskedelmi fogyasztók teszik ki, 60 százalékát pedig a nagy ipari fogyasztók. Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely Ukrajna ellen indított háborúja óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.
(MTI)