Az MNB kiosztotta Parraghot: ezek a nyilatkozatok csak növelik a piaci bizonytalanságot
Az MNB szerint mindemellett arra jók, hogy félretájékoztassák az embereket.
Nagyon nem tetszett a Magyar Nemzeti Banknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének a nyilatkozata, ezért nyilvánosan hívták fel a figyelmét a megalapozatlan jóslatokra és szakmailag hibás kijelentésekre.
„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről, és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően” – idézi az Index a közleményt.
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már korábban is határozottan felszólította Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg. Ám a jegybank szerint Parragh László legújabb kijelentései már egyértelműen átlépik az észszerűség határait” – tették hozzá.
Az MNB ezért úgy döntött, hogy nyilvánosan tájékoztatják Parragh Lászlót arról, hogy „a Magyar Nemzeti Bank nem konvencionális, célzott intézkedései 2013 óta számottevően járultak hozzá a hazai gazdaság növekedéséhez, a hitelezés összeomlásának elkerüléséhez, az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez, valamint a koronavírus-válság hatásainak kezeléséhez. A Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően közel 75 ezer kis- és középvállalkozás jutott olcsó forráshoz, az évek során összesen több mint 6000 milliárd forint értékben.”
A jegybank a közleményében további intézkedéseket idéz, amelyek nélkül „a járvány is sokkal rosszabb kiinduló helyzetben érte volna Magyarországot és a magyar gazdaságot, és most is számottevően rosszabb helyzetben kellene küzdenünk az újabb gazdasági kihívásokkal. A pandémiát megelőző »unortodox« monetáris politikai lépésekkel pedig a jegybank nemhogy nem gátolta, hanem inkább megteremtette a lehetőségét egy versenyképességi fordulat végrehajtásának is.”
Megemlítették Parraghnak azt is, hogy az említett időszakban, 3-4 évvel ezelőtt, tehát 2018-19-ben az infláció stabilan a 3 százalékos jegybanki cél körül alakult, a gazdasági növekedés 5 százalék közelében, a folyó fizetési mérleg pedig egyensúlyban volt.
Megalapozatlannak tartják még Parragh kijelentését a devizakötvény-kibocsátással kapcsolatban is, amelyről azt írják, hogy „mintha elfelejtette volna a 2008-as pénzügyi válság tanulságait, amelyek szerint a külső forrásokból devizában történő finanszírozás komoly veszélyeket hordoz magában. Az elmúlt években a finanszírozási és piaci szempontokat szem előtt tartva az Államadósság Kezelő Központ több ízben bocsátott ki hosszú lejáratú devizakötvényeket, ahol sikerült is az alacsony kamatkörnyezetből származó előnyöket maximálisan kihasználni, mindezt úgy, hogy az államadósságon belül a devizarészarány ne haladja meg a 25 százalék körüli kritikus szintet.”
A jegybank szerint Parragh László az inflációval kapcsolatban sem követi „a józanságot és a mértékletességet”, így azokat a kijelentéseket egyértelműen károsnak és tévesnek látják, amelyek szerint megalapozatlanul magas szinten ragadó inflációt prognosztizál.
Mindezek fényében felszólították az elnököt arra, hogy „a tudását meghaladó és a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól”, de ha mégis megteszi, akkor viszont „kellő körültekintéssel tájékozódjon előtte, és csak a tények ismeretében fogalmazza meg mondanivalóját”.