Liberális fordulat: teljesen megváltoztatná a tanítást és a hagyományt a német katolikus egyház

Németországban már a katolikus egyházat is elérte a liberalizmus, amely akár azt is eredményezheti, hogy hagyományokat és dogmákat írhatnak felül, és többé nem tekintenék bűnnek a homoszexualitást, valamint engedélyeznék a nők pappá szentelését is. 

A Frankfurtban rendezett három napos esemény elején a püspökök az első napon titkos szavazáson megakadályoztak egy LMBTQ-párti dokumentumot, mire a szervezők élesen bírálni kezdték az eredményt, ezért módosítottak a szavazás szabályain. Eltörölték a titkos szavazást, amelynek azt lett az eredménye, hogy a következő körben 83 százalékos támogatottsággal átment a dokumentum.  Soron kívül Lakatos Márk-ügy: az ügyészség megnevezte, milyen súlyos bűncselekmény miatt nyomoznak

Pénteken a nők helyzetéről is szó esett, és a résztvevők arra jutottak, hogy támogatni kell, hogy nőket is pappá lehessen szentelni, és javasolják, hogy az ügyet vigyék el egészen a Vatikánig. 

Szombat délután három további dokumentumot hagytak jóvá első olvasatban: az egyik a „nem heteroszexuális papok helyzetének normalizálása” mellett érvel, a másik a „nemek sokszínűségének kezeléséről” szól, a harmadiknak pedig a témája „az evangélium nők általi hirdetése szóban és szentségekben” – számolt be a CNA. 

A Mandiner arról ír, hogy ez az esemény, a Szinódusi Út, a német katolikus egyház 2019 decembere óta tartó reformgyűlése, amelyet egy világi hívekből álló csoport, a a Német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK) kezdeményezett, amelynek valójában semmilyen formális hatalma vagy joga nincs egyházi ügyekben dönteni, inkább lobbitevékenységet végez. 

Ferenc pápa 2019-ben megpróbálta megakadályozni, hogy német egyház ilyen irányba induljon el, de a németek nem foglalkoztak a pápai útmutatással. 

Ez az esemény nem összekeverendő azzal a Szinódusi Úttal, amelyet Ferenc pápa hirdetett meg 2021-ben, amely a plébániáktól a nemzeti egyházakig gyűjti össze a hívek tapasztalatait, hogy aztán azokat a a 2023 őszén tartandó püspöki szinóduson tárgyalják, melynek témája: „Egy szinodális egyházért: közösség, részvétel, küldetés”.

Ráadásul még Ferenc pápának sincs meg a hatalma arra, hogy kénye-kedve szerint változtasson a tanításon, ugyanis őt is köti a szenthagyomány, amely kimondja, hogy a pápa a hit és a tanítás őrzője és magyarázója, de nem a megváltoztatója. A „dogmafejlődés” tana szerint pedig ugyan ki lehet bontani a tanítás részleteit, de alapvető változások nem állhatnak be abban.

A nők pappá szenteléséről Szent II. János Pál pápa lezárta a vitát, és Ferenc pápa is hangsúlyozta, hogy „meg eg vagyok győződve arról, hogy a cölibátus ajándék és kegyelem. VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek nyomdokait követve kifejezetten kötelességemnek érzem, hogy a latin egyházra jellemző, döntő kegyelemként gondoljak a cölibátusra. Ismétlem: kegyelem”, és hozzátette, hogy „a kérdésről már nem folyhat vita, mert II. János Pál végleges érvénnyel nyilatkozott”.    

A homoszexualitás kapcsán is egyértelműen fogalmaz a Katolikus Egyház Katekizmusa, amely azt írja, hogy „a Szentírásra támaszkodva, amely súlyos romlottságként mutatja be, a hagyomány mindig is azt jelentette ki, hogy »a homoszexuális cselekedetek önmagukban rendetlenek«. Ellentétesek a természeti törvénnyel, a nemi aktus elől elzárják az élet ajándékát. (…) Semmi esetben sem szabad azokat jóváhagyásban részesíteni”. 

A Katekizmusban ezen túl az is benne van, hogy „nem elhanyagolható azoknak a férfiaknak és nőknek a száma, akik veleszületett homoszexuális hajlamot mutatnak. Nem ők választották maguknak a homoszexuális állapotot, ami többségük számára megpróbáltatást jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét”. 

Ferenc pápa utoljára arra figyelmeztette a német egyházat, hogy „nincs szükség még egy evangélikus egyházra”. Ebből akár az is következhet, ha a német egyház a progresszív-liberális ideológiáknak akar megfelelni, és egyértelműen a katolikus tanítás ellenében fogalmaz meg reformjavaslatokat, az akár egyházszakadáshoz is vezethet, vagy Róma úgy dönt, hogy kénytelen lesz keményebben beavatkozni.