Az amerikai gazdáknak egyszerre kell megküzdeniük a kártevőkkel és az éghajlatváltozással
Az éghajlatváltozás miatt a talajhőmérséklet is megugrott, ami a kártevőknek ugyan kedvez, ám a gazdáknak annál több bosszúságot okoz.
Ha nem lenne elég, hogy az idei nyáron globálisan szembe kellett néznünk az éghajlatváltozás negatív hatásaival, erdőtüzek pusztítottak Európa-szerte, heves áradások mostak el falvakat és városokat, néhol pedig olyan rekordhőmérsékletek dőltek meg, melyekre álmunkban sem gondoltunk volna, a mezőgazdasági szektorban újabb problémák ütötték fel a fejüket.
Egy friss kutatás figyelmeztetett arra, hogy az egyre enyhébb telek komolyan veszélyeztetik a várható terméshozamokat, tekintettel arra, hogy a kártevő rovarok egyre éhesebbek, és szemmel láthatóan észak felé vették az irányt az Egyesült Államokban.
Az Észak-Karolinai Állami Egyetem által végzett kutatás eredményei szerint a kukoricafülféreg az Egyesült Államokban jelenleg a leggyakoribb mezőgazdasági kártevők közé tartozik, s olyan növényeket pusztít el, mint a kukorica, a gyapot, a szója, de a zöldségeket sem veti meg.
A telet általánosságban a föld alatt húzzák ki, s leginkább az északi szélesség 40. fokán túli államokban okoz fejfájást a gazdáknak, ám az éghajlatváltozás által kiváltott talajmelegedés miatt egyre távolabbra merészkednek, a kutatás szerint pedig a közeljövőben teljesen átvehetik az uralmat az északi termények felett.
A friss kutatás a Washingtoni Egyetem által 2018-ban közzétett jelentést követi, melyben a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a bolygó hőmérséklete akár csak 2 fokkal emelkedik, az globálisan hatással lenne a rovarok számára és étvágyára is, rámutatva, hogy ennek okán a jelenleginél mintegy 50 százalékkal több búzát és közel 30 százalékkal több kukoricát pusztítanának el a földeken.
Az éghajlatváltozás nyomán bekövetkezett felmelegedés azonban már most is érezteti hatását a mezőgazdasági termények hozamára, a hőhullámok és az aszály miatt ugyanis az idei évben jelentősen kevesebb alapvető terményt tudtak betakarítani Európában – nem is beszélve az orosz-ukrán háború miatt hónapokon át blokkolt ukrán gabonáról.
Anders Huseth társszerző, az Észak-Karolinai Állami Egyetem entomológusa rámutatott, a kártevők inváziója igen komoly hatással van az élelmezésbiztonságra, ugyanis ahogy az éghajlat változik, úgy a „telelő zónák” is egyre északabbra tolódnak, ami a mezőgazdasági kártevők számára valódi kánaán.
Mivel a tendencia szemmel láthatóan egyre csak súlyosbodik, a kutatók olyan speciális térképeket készítettek, melyekben három különböző földrajzi zónára osztották fel az Egyesült Államok területét, modellezve a kártevők mozgását:
- a „déli határ” az a terület, ahol a kukoricafülféreg képes túlélni a telet;
- az „átmeneti zóna” az a terület, ahol talán képes lehet túlélni a telet;
- míg az „északi határ” az a hely, ahol a kártevő számára esélytelen a túlélés telente, mivel a talajhőmérséklet fagypont alá esik.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányban pedig kifejezetten a kukoricafülféreg terjedésének területét vették górcső alá, s egészen 1981-ig visszamenőleg elemezték az adatokat. A tanulmányból kiderült, hogy a kártevők elterjedési területe 1981 óta 3 százalékkal növekedett, előrejelzéseik szerint pedig a század végére ez az arány garantáltan megduplázódik, miközben a fentebb felsorolt zónák egyre csak szűkülnek.