A háború kezdetével az oroszok a történelmet is újraírták

Február végén járunk, alig néhány nappal azután, hogy Oroszország háborúba kezdett Ukrajnában. A bizonytalanság, a káosz napjai voltak ezek, Moszkvában viszont már ekkor tudták, hogy mi az, amit ki lehet mondani, és mi az, amit még véletlenül sem.

Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő gyakorlatilag eligazítást tartott a történelem- és társadalomtudományi tanároknak, amiben lefektette az új játékszabályokat. Amiben Oroszország „békefenntartó műveletet” kezdett Ukrajnában. Soron kívül Gyász: elhunyt Szörényi Szabolcs, egy igazi zenei legenda

Akkoriban a legtöbben azzal voltak elfoglalva, hogy mi történik a harctéren, mi lesz egyáltalán holnap, kiszélesedik-e a konfliktus. Hogy mi folyik az orosz tantermekben, az sokadlagos kérdésnek tűnt – emlékeztetett az index.

Zaharova pedig nem tétovázott, elővette „Az oroszok és ukránok történelmi egységéről” címet viselő, ötezer szavas értekezést, ami a putyini narratívát harsogta, és amely Ukrajnát, mint önálló nemzetet, gyakorlatilag letörölte a térképről.

Teljesen egyértelművé vált, hogy az új tanrend nem ekkor, hanem jóval korábban született meg, egy terv része volt. Ebben a tervben pedig nem csupán a diákok, de a szülők értékrendjét is át kellett, és a mai napi át kell formálni. Ami lényegében annyit jelent, hogy otthon sem érdemes beszélni a „különleges katonai művelet” előtti időkről, hacsak a szülő nem akarja, hogy a gyermeke valami kellemetlenséget okozzon az iskolában.

„Az én hazám” nevet viselő tanterv elfelejti a holodomort, kiemeli a nácik ellen folytatott Nagy Honvédő Háborút, a NATO-t fenyegetésként írja le, a Majdan téren lezajlott tüntetéssorozatot pedig államcsínynek állítja be. A lista egyre csak bővül, ahogy haladunk előre az időben. A gyerekek pedig szépen megtanulják, hogy készen kell állniuk arra, hogy Oroszországért egyszer akár meg is halhatnak.