Nagyon csekély az esélye annak, hogy akár 1,5 év múlva lezárul a nagy Vodafone-üzlet
Noha jelenleg válságban élünk, a nagy Vodafone-üzlet mégis lehetségessé válhat, de erősen valószínűtlen, hogy ez rövid időn belül megtörténne.
Az uniós forrásokat érintő kérdésre Gulyás Gergely közölte, hogy az EB-nek 30 napon belül kell válaszolnia a magyar kormány levelére. Az uniós választ illetően optimista a kormány, ugyanis az EB összes írásban tett javaslatát elfogadták vagy megegyezésre jutottak róla.
A miniszter jelezte azt is, hogy ezek a tárgyalások a legmagasabb nem politikai szinten zajlanak, az EB pedig egy politikai testület. Szintén kérdésre megjegyezte, tíz fölött lesz a törvénymódosítások száma, feltéve, hogy létrejön a megállapodás a bizottsággal.
Arról is beszélt, hogy ha van egy hely, ahonnan a magyar vagyonnyilatkozati rendszer semmilyen kritikával nem illethető, akkor az Brüsszel, mert ugyanazt a rendszert vezették be, mint amely az európai parlamenti képviselőkre vonatkozik.
Arról, hogy a magyar állam részesedést vásárolna a Vodafone-ban, illetve az ennek vételárát magasnak értékelő kritikákra reagálva Gulyás Gergely kifejtette: ilyen esetben teljeskörű könyvvizsgálat történik, ami az árra is kiterjed. „A magyar állam nem tud úgy vásárolni, hogy nagy nemzetközi cégek azt az árat ne hagynák jóvá, amiben az állam és az eladó konkrét esetben meg tud állapodni” – hangoztatta.
Emlékeztetett: 2010 után a kormány kimondott célkitűzése volt, hogy az energia- és bankszektorban, a média és távközlés területén és a kiskereskedelemben legalább fele részben, de többségében magyar tulajdon legyen. Ez eddig három területen sikerült, most nagy lépést tettek, hogy a negyedikben is sikerüljön.
További kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: az állam kisebbségi vevő 49 százalékban, több hónapos eljárás következik, amíg a céget részleteiben értékelik. Szavai szerint jó, ha a távközlési szektor többségében magyar tulajdonban van, a finanszírozást pedig addig kell megteremteni, amíg az egész ügylet lezárására sor kerül.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a 4iG kezdett tárgyalni a távközlési céggel, majd ezután kapcsolódott be az egyeztetésekbe a magyar állam. Értékelése szerint a tranzakció a magyar állam számára jó üzlet, az „megáll magában” és nem vesz el senkitől – utalt azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy ezt az összeget nem lehetett volna-e például pedagógusbéremelésekre fordítani.
Arra kérdésre, hogy a válság miatt miért nem halasztották el a vásárlást, más beruházásokhoz hasonlóan, a miniszter azt felelte, nagyon csekély az esély arra, hogy egy-másfél év múlva meglenne a vásárlás lehetősége.
Elmondta azt is: a Vodafone-ügylet tervezése már 2010-ben elkezdődött. Arra, a felvetésre, hogy az állami megrendelések visszaesése várhatóan jelentős nehézségeket okoz az építőiparnak, Gulyás Gergely úgy reagált, az állami beruházás az építésügy területén körülbelül 20 százalékos volt, és abban bízik, hogy a magánberuházások száma nem fog olyan mértékben csökkenni, mint az államiak.
Emellett, miután a folyamatban lévő állami építkezéseket kivétel nélkül be fogják fejezni, az állami megrendeléscsökkenés is lassú, tehát nem drámai folyamat lesz. Tájékoztatása szerint a kormány a koronavírus miatt nem tervez korlátozásokat bevezetni, valamint a megbetegedések számának közlését gyakorítani a jelenlegihez képest.
Jelezte, a Covid-fertőzések száma július végéhez képest jelentősen, több mint 30 százalékkal csökkent, a betegség lefolyása pedig lényegesen enyhébb, mint korábban bármikor. Gulyás Gergely közölte: a miniszterelnök szabadságon van, a jövő héten fog már dolgozni. A megbeszélése a horvát elnökkel nem volt hivatalos tárgyalás – tette hozzá.
Érdeklődésre közölte azt is, hogy a vasárnap este Moszkvában leszálló honvédségi repülőgép Nagy Márton minisztert szállította, aki ott energetikai tárgyalásokat folytatott. Egy másik kérdésre válaszolva a tárgyalásokat eredményesnek ítélte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergelyt megkérdezték az iskolák várható rezsiköltségének emelkedéséről is, amelyre válaszul hangsúlyozta: abból indulnak ki, hogy a kórházakat, szociális intézményeket és iskolákat „mindenképpen, minden körülmények között nyitva kell tartani”. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az iskolák fenntartója a magyar állam, amelynek akkor is fenn kell tartania ezen intézményeket, amikor a fenntartással kapcsolatos költségek emelkednek.
Hozzátette: a Belügyminisztérium a múlt héten 50-60 milliárd forintra becsülte a többletköltségeket, de az energiaárak hektikusan változnak. A forintgyengülésre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a dollár erősödése nemcsak az eurónak árt, hanem a forintnak is, majd fontosnak nevezte, hogy az árfolyammozgások ne legyenek ilyen hektikusak. „Az a kormányzati és jegybanki szándék, hogy a forint erejét őrizzük meg, fontos üzenet a piacoknak” – hangoztatta, jelezve: ezért terveztek olyan költségvetést, amely tartható, és a jövő évre is jelentős hiánycsökkentést határoztak meg.
(MTI)