Scholz közölte Putyinnal az invázió előtt, hogy Ukrajna „még 30 évig biztos nem lesz NATO-tag”
Nem hatotta meg Vlagyimir Putyint a német kancellár szava, végül február 24-én megindította népirtó invázióját Ukrajna ellen.
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA pool/Clemens Bilan
A Die Welt német napilap információi alapján a The New Voice of Ukraine arról számolt be, hogy Olaf Scholz közölte Vlagyimir Putyinnal az invázió előtt, hogy Ukrajna még legalább 30 évig biztosan nem lesz a NATO tagja.
A német napilap felidézte, hogy hiába próbálta Scholz nyugtatni Putyint és hangsúlyozni, hogy semmi realitása nincs Ukrajna NATO-tagságának az előttünk álló évtizedekben, az orosz vezetőnek abszurd elképzelései voltak.
A Welt szerint például Putyin arról beszélt a német kancellárnak, hogy Fehéroroszországnak és Ukrajnának nem kellene külön államként működnie, hanem egybe kellene őket olvasztani – ez pedig kifejezetten meglepte Scholzot.
Olaf Scholz azt is hangsúlyozta, hogy a NATO sosem jelentett fenyegetést Oroszország számára, ez pusztán egy védelmi szövetség, Moszkva ellen nem voltak támadó jellegű szándékaik, hiába állítja az ellenkezőjét a Kreml.
Az orosz kormány és személyesen Vlagyimir Putyin is arra hivatkozva indított inváziót, hogy a Donyec-medencében népirtás zajlik és egyébként is nemzetbiztonsági kockázatot jelent számukra Ukrajna.
Erre a történetre azonban Oroszország tényleges népirtással válaszolt, elég csak megnézni a mariupoli, a bucsai vagy irpinyi eseményeket. A háború immáron féléve zajlik, de igazán még mindig nem sikerült megfejteni, mi a valós oka.
