Ha a NATO nem lép közbe, Szerbia fogja megvédeni a Koszovóban élő szerb kisebbséget
Aleksandar Vucic szerb elnök minden eddiginél egyértelműbbé tette a helyzetet, többek között a NATO részére is.
Fotó: Aleksandar Vucic szerb elnök a nemzethez intézett beszéde közben Belgrádban 2022. augusztus 21-én.
MTI/EPA/Andrej CukicA NATO-nak el kell végeznie a dolgát, vagy Szerbia lesz kénytelen megvédeni a Koszovóban élő szerb kisebbséget – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Mint mondta: a koszovói szerb kisebbség felfüggeszti a munkáját mindaddig, amíg nem születik kompromisszumos megoldás Szerbia és Koszovó között, és a koszovói albánok nem hagynak fel a szerbek „üldözésével”.
A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat július végén vált ismét feszültté, amikor Pristina úgy döntött, a szerbek számára kilépő és belépő dokumentumokat állítanak ki a koszovói határon, valamint a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek a Koszovóba történő belépéskor ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.
A koszovói miniszterelnök augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban szeptember elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését. A hír hallattán a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, később azonban eltávolították őket.
Csütörtökön egy év kihagyás után a két fél ismét tárgyalóasztalhoz ült, hogy a kapcsolat normalizálásáról tárgyaljanak, ám nem sikerült megegyezésre jutniuk. „Amennyiben nem áll le a koszovói szerbek üldözése, a szerb politikusok elhagyják a koszovói intézményeket” – közölte Aleksandar Vucic. Mint mondta: a szerbek kompromisszumos megoldásra törekednek, de a koszovói fél eddig nem mutatott erre hajlandóságot.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
(MTI)
