A cikk a szerző véleményét is tartalmazza, amely nem feltétlenül tükrözi a Liner.hu szerkesztőségének álláspontját.

Helmut Kohl, Konrad Adennauer, Charles de Gaulle, Jacques Chirac… lehetne sorolni az elmúlt évtizedek kiemelkedő európai államvezetőinek a nevét, ám egy dolog végig közös volt bennük: szigor, tekintély és egyfajta étosz, ami a pozíciójából eredően a személyt körülvette. Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

Az „államférfi”, mint jelenség hozzávetőlegesen a Hidegháború vége óta fokozatosan elkezdett kikopni az emberi tudatból, egyre kevésbé volt meg az államfői tekintélye az egyes vezetőknek – ehhez azonban a sorozatos botrányok is erősen hozzájárultak.

Elég csak Bill Clintonra, Tony Blaire-re vagy akár Gerhard Schröderre gondolni, akik amellett, hogy a munkásosztályt elárulva a baloldaliságot kiárusították a nemzetközi tőkének és a neoliberalizmusnak, teljes mértékben nélkülözték az államférfiúi kvalitásokat.

A 2000-es években aztán ez a tekintély tovább erodálódott, elég csak az amerikai katonai-ipari komplexum bábelnökére, George W. Bush-ra vagy az első igazi populista botrányhős miniszterelnökre, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökre gondolni, akinek nevét már a legtöbben kokainozással és prostituáltakkal asszociálják.

Az étosz mondhatni teljesen megszűnt, egy államférfi vagy államasszony nincs már jelenleg, aki olyan tekintély parancsoló lenne, amire egy nép még akkor is hallgat, amikor nem ért vele egyet. Angela Merkel volt talán az utolsó ilyen tekintélyt élvező államfő, de már ez is erősen vitatható.

A Justin Trudeau-féle woke bohócok és a Boris Johnson-féle populista trollok világában (és akkor Donald Trumpot meg se említettük) pedig igencsak röhejes, amikor valakin számon kérik az államvezetői rátermettségét azon az alapon, hogy nincs tekintélye.

Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke viszont már sokadjára találja ezzel szemben magát, hogy számon kérik rajta rátermettségét azért, mert kiderül róla, hogy olyat dolgot tett, amit sok más korabeli: elment egy fesztiválra, bulizott, neadjisten alkoholt fogyasztott a barátai társaságában.

Finnország legfiatalabb miniszterelnöke

Miután elődje, Antti Rinne 2019-ben belebukott egy országos postássztrájkba, Sanna Marin mindössze 34 évesen, 2019. december 8-án Finnország történetének legfiatalabb miniszterelnöke lett, jelenleg a harmadik legfiatalabb államfő Gabriel Boric (Chile) és Dritan Abazovic (Montenegró) mögött.

Marin már 20 éves kora óta politikával foglalkozik, végig a finn szociáldemokrata pártban (előbb az ifjúsági tagozatában, majd a rendes pártban töltött be különböző tisztségeket). A pártvezetői posztot végül egy évvel miniszterelnöki kinevezését követően, 2020-ban szerezte meg.

Marin viszonylag gyorsan híressé vált a nyugati világban, vezetése alatt ugyanis Finnország remekül kezelte a koronavírus-járványt, gyors és határozott döntéseinek köszönhetően lakosságarányosan végig alacsony volt a halálozás az országban. A vakcina-program is jól működött a finneknél, globális viszonylatban is magas átoltottsággal (78.5%) rendelkeznek.

Marin egy ízig-vérig elvszerű liberális – a szó jó és nem neoliberális értelmében -, amely abból is látszik, hogy nagypolitikai felháborodást kockáztatva erősen kritizálta Kínát, amiért népirtást folytatnak a nyugati Hszincsiang tartományban a muszlim vallású ujgur etnikum.

Legnagyobb döntése viszont így is az, hogy Sauli Niinisto elnökkel közösen úgy döntöttek, feladják Finnország több évtizedes semlegességét és csatlakoznak a NATO védelmi szervezetéhez, miután Oroszország teljesen jogtalanul megtámadta Ukrajnát és elkezdte fenyegetni a finneket és a svédeket.

Sanna Marin politikai munkássága tehát annak ellenére, hogy rövid ideje tart, mindenképpen bevonul a finn történelemkönyvekbe, különösen akkor, ha sikerül is felvételt nyerniük a NATO-ba – aminek nem nagyon lehet akadálya. Sokan azonban nem tudják elviselni, hogy egy fiatal női kormányfőnek makulátlan politikai pedigréje lehet, ezért más ponton kezdték el támadni.

Egy fiatal miniszterelnök, akinek nincs karó a hátsójában

Az első ilyen műhiszti, ami kialakult Marin körül egy 2020 októberi interjú volt a finn Trendi nevű magazinnal, amely címlapfotót is készített róla. Marin egy kormányfőtől nem megszokott módon, de kifejezetten csinosan jelent meg: egy fekete blazert viselt, alatta viszont semmit, így némileg kihívóbb lett, mint amit egy politikustól megszokhattunk.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Trendi & Lily (@trendimag) által megosztott bejegyzés

Na az internet erkölcsi pózolási bajnokainak nem is kellett több, egy hangos kisebbségnek egyöntetűen kezdett ömleni a trágya a szájából, hogy ez nem államfőhöz méltó dolog, meg micsoda dolog ez, hogy egy ilyen magas pozíciójú ember úgy öltözik, mint egy… fiatal? (költői kérdés).

Szerencsére ez a botrány gyorsan elhalt, mert a Marint védelmükbe vevők egy része azt mondta, hogy meglehetősen szexista és képmutató ez a támadás, amit a finn kormányfő ellen indítottak és végül ez el is halt egy idő után.

A második ilyen botrány más jellegű volt, ezért arra részletesen nem térnék ki – 2021 decemberében ismét egy éjszakai klubban tűnt fel Marin, ám ekkor nem ez a tény, hanem az okozott botrányt, hogy napokkal ezelőtt kontaktusba lépett a finn külügyminiszterrel, akinek pozitív lett a koronavírus-tesztje. Ez a botrány inkább félrekommunikáció miatt robbant ki, mert Marin abban a tudatban volt, hogy elmehet szórakozni, mivel felvette a vakcinákat, és már későn közölték vele, hogy ezt mégsem teheti.

A harmadik ilyen „botrány” idén történt, amikor a finn Ruisrock Fesztivál egy képet osztott meg Marinról, ahol feltehetően a backstage-ben tartózkodik. Marin egy rendkívül fiatalos és csinos szettben jelent meg, teljesen átlagos fesztiválozóként: fekete felső, fekete bőrdzseki, farmer rövidnadrág.

A finnek egy része nyilván örült, hogy fiatalos a miniszterelnök, de itt is voltak erkölcsi bajnokok, akik habzó szájjal verték a klaviatúrát, hogy ez államfőhöz méltatlan öltözködés ez. Mondjuk ugyanezektől az emberektől megkérdezném, hogy láttak-e már öltönyben vagy kisestélyiben fesztiválozni komolyan vehető embert, de hát mindegy is ez.

Az elmúlt 24 órában pedig ismételten Sanna Marintól volt hangos az európai sajtó, még a magyar sajtó is ráugrott arra, hogy a finn miniszterelnökről újabb felvételek kerültek, ahol – na most kapaszkodjunk meg – bulizik a barátaival.

A finn Italehti nevű lap ugyanis egy videót osztott meg, amelyen látszik, ahogy Sanna Marin a barátai társaságában táncol, bulizik, jól érzi magát. A lap úgy fogalmazott, hogy ezek a felvételek valakinek az Instagram-sztorijából kerültek ki, amelyen Marin fekete felsőben és fehér nadrágban látható.

Erre is egyből sokan ráugrottak, és előadták az erkölcsi felsőbbrendűséget: ez nem méltó egy államfőhöz (végig azon gondolkodtam egyébként ezeket olvasva, hogy feltehetően azok írják ezt, akik minden héten betekernek vagy ha azt nem, akkor a feleségüket/férjüket csalják, mert mindig az olyan emberek fölényeskednek igazán).

Még szerencsétlen Marinnak is reagálni kellett erre, amit a hs.fi idézett: Táncoltam, énekeltem, buliztam, ezeket mind jogszerűen tettem. Eltöltöttem egy hosszú estét a barátaimmal, mérsékelt mennyiségben ittam is. Ezzel kapcsolatban nincs takargatnivalóm. Nekem is van családi és szakmai életem, valamint szabadidőm is, amit a barátaimmal töltök.

Na pontosan ez az. Most konkrétan azt kérik számon a finn miniszterelnökön, hogy ember. Egy fiatal, 36 éves nő, aki bulizik a barátaival. Most komolyan azt gondoljuk, hogy egy miniszterelnök üljön egész nap az irodájában, és legyen olyan, mint egy robot?

A másik pedig, hogy tényleg Sanna Marin itt a legnagyobb problémája Európának? Az, hogy egy 36 éves miniszterelnök úgy öltözik és viselkedik, mint egy fiatal? Marin nem atomfegyverekről ment tárgyalni másnap Vlagyimir Putyinnal, tehát felteszem a világ sem pusztult azért, mert jól merte érezni magát.

Egészen elképesztő ez a képmutatás, ami a Marin körüli műhisztiket övezi – mert ezek bizony műhisztik. Ha nem lehet belekötni a kormányzásába, hát kössünk bele abba, hogy… ember. Tényleg egy ilyen azt gondolják, hogy egy országot csak pocakos, ötvenes-hatvanas férfiak vagy ultramaszkulin nagyasszonyok vezetnek?

Lehet b***tatni Sanna Marint, de inkább legyen olyan miniszterelnöke az országnak, aki időnként bulizik vagy lengén öltözik, de közben jól működik minden (Finnországban azért kevés dolog működik rosszul), mint egy demens vénember, aki a világ legnagyobb hadseregét irányítja vagy elvetemült őrült, akinek a legnagyobb atomfegyver-arzenálja van a birtokában.