Alig terem idén magyar alma, és a jövő évi termés is veszélyben van
Az ilyen mértékű terméskiesés miatt az árak általában magasabbra szöknek, az EU-ban azonban jó almatermés várható, így kétséges az almatermelők költségeinek megtérülése.
Fotó: PixabayLuxuscikké válhat a magyar alma, a tavaszi fagyok, a súlyos aszályok és a termőterület jelentős csökkenése miatt idén ugyanis mintegy 350 tonna termés várható, ami az elmúlt évtized egyik legalacsonyabb mennyisége.
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsa elnöke az Infostart kérdésére elmondta, 20 év alatt 42 ezer hektárról 24 ezer hektárra csökkent a termőterületek mérete, az elmúlt 5 évben pedig 350-500 ezer tonna között ingadozott a betakarított termés mennyisége, egyedül 2018 emelkedett ki a nagyon jó, 800 ezer tonna feletti terméssel.
Az almatermő területek jelentős része – mintegy 70 százaléka – az ország északkeleti részén található, húsvét után azonban három egymást követő éjszaka is komoly lehűlések voltak, a hőmérséklet egyes helyeken -6 Celsius-fokig esett.
Akkor még úgy tűnt, a fagynak nem lesz végzetes hatása, bőséges volt ugyanis a virágzás, május-júniusban azonban jelentős gyümölcshullás következett be, a tavaly nyár óta tartó aszály pedig csak tovább fokozta a problémát.
Az ilyen mértékű terméskiesés miatt az árak általában magasabbra szöknek, ezt azonban némiképp ellensúlyozni fogja, hogy az EU-ban idén jó almatermést várnak, az előrejelzések szerint akár 12,2 millió tonnát is betakaríthatnak.
Különösen jó évük van a lengyeleknekól, akik idén várhatóan 4,5 millió tonna almát is betakaríthatnak, ami az EU almatermésének több mint harmadát teszi ki.
„Árprognózisba még nehéz bocsátkozni, mert egy rendkívül ellentmondásos piaccal nézünk szembe azáltal, hogy Európában jó, ellenben Magyarországon szinte minden eddiginél gyengébb a termés”
– jegyezte meg Apáti Ferenc.
Hozzátette, amennyiben nem lesznek kimagaslóan jó árak, amelyek kompenzálják a jelentős kieséseket, akkor várhatóan nagyon sokan felhagynak az almatermesztéssel, mert elfogynak az anyagi tartalékok, illetve a termelési kedv is.
A szakember szerint a mostani, soha nem látott mértékű aszály miatt különösen gyenge gyümölcstermés prognosztizálható a következő évre, a Dunától keletre gyakorlatilag megsemmisült kukoricát és napraforgót ugyanis újra lehet vetni, a gyümölcsfáknak azonban valószínűleg nem marad energiája, hogy a termés mellett kineveljék a virágrügyeket, így jövőre nem lesz virág a fákon.
