K&H: fizetések vs. bankszámlák – szintlépés történt
Több mint félmillióan kérik a fizetésüket K&H bankszámlára.
Mérföldkövet ért el a K&H a fizetésüket bankszámlára kérő ügyfelek segítségével: a számuk jelenleg közel 520 ezernél tart – közölte a pénzintézet. Ezzel párhuzamosan az arányuk is növekedett, 2016-ban a lakossági bankolók 50 százaléka utaltatta a fizetését a bankszámlájára, míg idén már 67 százalékos volt az arány.
Ők a bankkártyájukkal is egyre nagyobb összeget költenek a fizetésükből: 2019-ben alig több mint 107 ezer forintért vásároltak havonta, 2020-ban közel 128 ezer forint volt ez az összeg, 2021-ben már több mint 152 ezer forintot költöttek, az idei 2022 első félévben pedig már 186 ezer forintot.
Pár év alatt jelentősen nőtt a jövedelmüket bankszámlára utaltató lakossági ügyfelek száma a K&H-nál. Olyannyira, hogy május végére a lakossági ügyfelek közel 67 százaléka tartozott ebbe a körbe, szemben a 2016-os 50 százalékkal.
Tudatos választás, ami hoz a konyhára
A szakember további példaként említette, hogy a fizetésüket bankszámlára kérő ügyfeleknek nem kell jövedelemigazolást hozniuk hitelkérelemnél, mivel a beérkező munkabér alapján tud dönteni a bank, ami lerövidíti a hitelügyintézést. A személyi kölcsönöknél lényegében pár kattintás elég: szinte azonnal megkaphatják a hitelösszeget, míg a jelzáloghiteleknél is jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent.
Jóval többet kártyáznak
Az utóbbi évekre jellemző béremelkedésnek is köszönhetően a “jövedelemátutalásos” K&H-sok egyre nagyobb összeget költöttek kártyájukkal az elmúlt években, és jóval többet, mint azok, akik nem kérték számlára a fizetésüket.
A bank adataiból kiderül: a jövedelemátutalásos ügyfelek havonta 2019-ben alig több mint 107 ezer forintot költöttek bankkártyával egy-egy hónapban, 2020-ban már majdnem 128 ezret, 2021-ben közel 152 ezret, míg az idei év első félévében már majdnem 186 ezer forintot mutatott a számláló.
Vagyis 2019-hez képest több mint 74 százalékos volt a bővülés, amiben szerepet kaphatott az is, hogy a koronavírus-járvány hatására sokan váltottak készpénzről bankkártyára, emellett az inflációs hatás, azaz az árak emelkedése és a béremelkedés is hozzájárulhatott a látványos növekedéshez.