Tusványosi beszéd: Orbán Viktor 10 pontja Magyarország számára

Orbán Viktor miniszterelnök 2019 után ismét Tusványoson tartott beszédet, amelyen kifejtette, hogy Magyarországnak jó esélyei vannak arra, hogy lokális kivétel legyen a válságok korában, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tenni. 

A kormányfő viszont nem zárta le itt a gondolatot, hanem megosztott egy tíz pontból álló listát, amely megmutatja, hogyan is kell csinálni, hogy Magyarország továbbra is egy fejlődő ország maradhasson. 

Határvédelem: a migráció fontos szerepet kapott a miniszterelnök beszédében, aki kiemelte, hogy bár egyre kevesebbet hallani a témáról a háború közepette, nem tűnt el a kérdés, sőt. Orbán Viktor ráadásul könyvajánlóval is készült, olvasásra ajánlja Jean Raspail A szentek tábora című könyvét, amely bemutatja, hogyan vesztette el a Nyugat azon képességét, hogy megvédje magát. 

Családalapú társadalom: a magyar modell egyértelmű. A családok, amelyekben az anya nő, az apa férfi, támogatásban részesülnek. Bár mi nem szeretnénk beleszólni, hogyan éljenek tőlünk Nyugatra, azt kérjünk, nekünk sem mondják meg, és a gyerekeinket is hagyják békén. Ugyanis mi tudjuk, hogy ez nem ideológiai kérdés, hanem az élet, a megmaradás kérdése. Errefelé mi amúgy sem értjük azt, hogy valaki transzgender, maximum addig jutunk el, hogy Transzilvánia, de ezt mi így mondjuk: Erdély. 

NE HAGYD KI

Közel-Kelet

A Mi Hazánk nem akarja Magyarországon látni Izrael miniszterelnökét

Nagy hadiipari fejlesztés: a háború időszakában nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy mekkora jelentősége van egy erős, ütős hadseregnek a világpolitikában, hiszen a háború nem más, mint erőjáték. Annak a szava dönt, aki katonailag erősebb. 

Energiaforrások diverzifikálása: Magyarország célja, hogy több helyről legyen lehetősége beszerezni az energiát, miközben az Unióé az, hogy megszabja, hogy honnan ne lehessen beszerezni. A kettő két teljesen más ügy. 

Technológiai váltás kihasználása: a miniszterelnök példaként említette az elektromos autók ügyét, és felhozta, hogy Magyarországon akkumulátorgyár épül, és jó helyzetben vagyunk ahhoz, ki ki tudjuk használni a lehetőségeinket. 

Külföldi tőke beáramlása: a magyar gazdaság szempontjából jelentős szerepe van a külföldi tőkének. A kormányfő felidézte, hogy az elmúlt években már nem is a német tőke volt a vezető, bár még mindig elhanyagolhatatlan, hanem a kínai és a dél-koreai, amelyet továbbra is erős tényezőnek szánnak. 

Tranzitország és tranzitgazdaság: bár vannak olyan törekvések, amely a világ blokkosodása felé mutatnak, Orbán Viktor kiemelte, ha nem jól cselekszünk, akkor ennek csak a vesztesei lehetünk. Ugyanis nem találkozási hely leszünk a Kelet és a Nyugat határán, hanem valamely blokknak a széle, a perifériája. Ezért Magyarországnak mindenáron elleneznie kell a blokkosodást. 

Politikai stabilitás: egy kétharmados kormányt nem lehet csak úgy feldönteni, jegyezte meg a miniszterelnök, de a hangsúlyt inkább arra fektette, hogy az elmúlt években a nemzeti oldalon egy nagyon komoly nemzedékváltást hajtottak végre. Megemlítette, hogy az ő korában az európai politikusok még csak kezdik a szakmát, ő viszont már kifelé megy belőle. Hangsúlyozta, hogy a következő generációt is fel kell nevelni, és aláhúzta, hogy meg kell nézni a kormányt: 40-es miniszterek vannak benne jó részben, akik még 20-30 évig itt lesznek. 

Szellemi alapok: Magyarországon van nemzeti gondolat, érzésvilág és kultúra, mindehhez pedig tartozik egy olyan nyelv, amely tökéletesen alkalmas a komplett magyar világ leírására – ezeket meg kell őrizni. 

Ambíció: vannak közösségi és nemzeti, nemzeti és európai ambícióink is. Ezek közé tartozik az, hogy együtt kell maradni az anyaországnak és a Kárpát-medence magyarlakta területeinek is. Ez fűt minket, hajt, amellett, hogy tudjuk, tőlünk mindig többet vettek el, mint amennyit adtak, de nekünk kell szorgalmasabbnak, tehetségesebbnek lennünk, hisz tudjuk: a világ nekünk tartozik, és ezt a tartozást mi be fogjuk vasalni.