Szijjártó elmondta, mi a helyzet az uniós pénzekkel
A külügyminiszter szerint „most Brüsszel térfelén pattog a labda”.
Fotó:
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél Melanie Huml bajor európai és nemzetközi ügyekért felelõs tárca nélküli miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a Magyar-Bajor Vegyes Bizottság ülése után a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. június 23-án. Újabb hároméves együttmûködési programot írt alá Magyarország és Bajorország, amelynek alapján a felek közösen fognak dolgozni az eddigi gazdasági eredmények megõrzéséért a jelenlegi, rendkívüli nehézségekkel teli környezetben.
MTI/Máthé Zoltán 
Az Index készített interjút Szijjártó Péterrel, amelynek keretében a külügyminiszter arról beszélt, hogy mikor kaphatja meg Magyarország az uniós pénzeket, amelyeket jogállamisági aggályokra hivatkozva tartanak vissza.
A kérdésre, hogy mik azok a feltételek, amelyek mellett megkaphatjuk őket, a külügyminiszter azt mondta, hogy most fog kiderülni, valóban védhetők-e azok az állítások, amelyeket tesznek a brüsszeliek, vagy politikai zsarolásról van szó.
„Válaszoltunk az uniós felvetésekre, méghozzá olyan válaszokat küldtünk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy kielégítik azokat a kívánalmakat, amelyeket velünk szemben megfogalmaztak. Az aggodalmaikra adott válaszaink náluk vannak, és ha ezek után sem mennek bele, hogy hozzájussunk a forrásokhoz, akkor egyértelműen leleplezik magukat és kiderül a politikai zsarolás velünk szemben. Szóval most Brüsszel térfelén pattog a labda”
– mondta.
A Libe-bizottság azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen fizetni Magyarországnak, ugyanis szerdán elfogadták a legújabb „jogállamisági jelentést” 47 igen szavazattal, 10 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett, amely ezután az Európai Parlament elé kerül.
A jelentés a következő „problémákat” sorolta fel:
- Alkotmányos és választási rendszerének működése;
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
- korrupció és összeférhetetlenség;
- magánélet és adatvédelem;
- a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
- akadémiai szabadság;
- vallás szabadság;
- az egyesülési szabadság;
- az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LGBTIQ-jogokat is;
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentések elleni védelem;
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; és
- gazdasági és szociális jogok.
Az Ukrajna elleni orosz háború és EU-ellenes fellépései fényében a Bizottságot is felszólítják, hogy:
- tartózkodjon a magyar RRF-terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és végrehajtja az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét;
- zárja ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez; és
- szigorúbban alkalmazza a közös rendelkezésekről szóló rendeletet és a költségvetési rendeletet az uniós alapokkal politikai okokból történő visszaélések kezelése érdekében.
