Biden ismét a fegyverkorlátozásról beszél, pedig Chicagóban a legszigorúbbak a törvények

Ismét központi kérdés az Egyesült Államokban a fegyvertartás kérdése, amely alkotmányos jog. A déli államokban élők és a republikánusok jelentős része ezért nem engedne a jelenlegi szabályozásokból. 

Az amerikai alkotmány második kiegészítése így szól: „Mivel a jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet csorbítani az embereknek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát”.  Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

A kiegészítés azért született 1791-ben, hogy a polgárok az állam túlzott hatalmával, visszaéléseivel szemben hatékonyan meg tudja védeni magát – ebből a szempontból teljesen érthető, hogy sokan, akik legálisan tartanak fegyvert, önvédelemre, nem szívesen mondanak le ezen jogukról, pláne úgy, hogy tudjuk, milyen (láthatatlan) hatalma van egyes embereknek és szervezeteknek – elég csak a legutóbbi elnökválasztási csalásokra gondolni. 

De az uvaldei mészárlás után ismét napirendre került a kérdés, az illinois-i lövöldözés után pedig Joe Biden emlékeztetett: jó a irány, amit vettek, miután kétpárti fegyverkorlátozási reformot írt alá. 

„Nemrég írtam alá az első jelentős kétpárti fegyverreform törvényt közel harminc év óta, amely életeket mentő intézkedéseket tartalmaz. De még sok munka vár ránk, és nem fogom feladni a fegyveres erőszak terjedése elleni küzdelmet” – jelentette ki az elnök. 

Az eset nem egyedi, csak a megvalósítás, ugyanis Chicagóban történik a legtöbb gyilkosság az Egyesült Államokban. Volt olyan hétvége, hogy közel 170 embert lőttek le. A Breitbart felidézte, hogy Lightfoot chicagói polgármester elmondta: péntekről hétfőre virradóra legalább 54 ember vesztette életét fegyver által – ebben a számban nincsenek benne a Highland Park-i felvonuláson lelőtt személyek. A Chicago Sun-Times beszámolója szerint 2022. január 1-től július 3-ig 320 embert öltek meg Chicagóban.

Kevesebb nyilvánosságot kapnak azok az esetek, hiszen nem halnak meg emberek, amikor egy amerikai legálisan vásárolt fegyverrel hiúsít meg támadást, arra pedig nincs bizonyíték, hogy a szigorúbb fegyvertörvények kevesebb gyilkosságot hoznak maguk után. 

Sőt, az USA államai közül Illinois-ban van az egyik legszigorúbb korlátozás – ahogyan ezt pár héttel ezelőtt a Chicago Tribune meg is jegyezte Greg Abbott texasi szenátorra hivatkozva. 

„Chicagóban »valódi”«fegyvertörvények vannak… Utálom ezt mondani, de Chicagóban minden hétvégén több embert lőnek le, mint Texasban az iskolákban” – jegyezte meg az uvaldei mészárlás után.  

„És rá kell jönnünk, hogy azok az emberek, akik azt gondolják, hogy, nos, talán ha szigorúbb fegyvertörvényeket vezetnénk be, az megoldaná a problémát, Chicago, Los Angeles és New York megcáfolja ezt a tézist. És így, ha valódi megoldást keresnek, Chicago megtanítja, hogy amiről beszélnek, az nem valódi megoldás” – jelentette ki.  

Jody Madeira, az Indiana University Bloomington jogászprofesszora szerint Illinois államban a lőfegyverek vásárlásához háttérellenőrzés és engedély szükséges. A lenyomozhatatlan, úgynevezett „szellemfegyverek” is tilosak. Chicago és a várost magában foglaló Cook megye külön-külön is betiltotta a támadófegyvereknek minősülő fegyvereket, például bizonyos félautomata puskákat – írja az AP News. 

A Chicagóban visszaszerzett, illegálisan használt vagy birtokolt fegyverek többsége más, kevésbé szigorú szabályokkal rendelkező államokból, például Indianából származik – derül ki a chicagói városi önkormányzat által közzétett 2017-es jelentésből.

A statisztikák szerint a Chicagóban elkövetett gyilkosságok túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka, fegyveres erőszak következménye volt 2021-ben. A Chicagói Rendőrkapitányság adatai szerint 2022-ben az eddigi éves adatok szerint 899 lövöldözéses incidens történt (május végéig), míg 2021-ben az eddigi éves adatok szerint 1061 volt.