Új doktorokat avatott az MTA, rekordszámú kutatónő az Akadémia új doktorai között

Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet – tájékoztatta az Akadémia az MTI-t.

Az MTA keddi közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató. Soron kívül Autósoknak jobb tudni: ellenőrzőkapukat szerelnek fel az utakon

Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.

Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében – idézi a közlemény Freund Tamást, az MTA elnökét, aki kiemelte: ez egyedülálló a magyar tudományos életben.

A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. „Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye” – hangsúlyozta az akadémiai ünnepségen az MTA elnöke.

A közlemény kitér arra is, hogy az Akadémia doktorai közül kerülnek ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok, akik átlagosan 6 év után válnak rendes taggá.
Felidézik, hogy a 2016-os akadémikusválasztás során felháborodást keltett, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Mint írják, az azóta megtett lépések is szerepet játszanak abban, hogy idén és 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban.

Az idei tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya (364 tagból 38 nő). Hat éve ez az arány 6 százalék körül volt. A közlemény szerint ezzel az aránnyal az MTA „lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt”.

„A 10,4 százalékos hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd” – zárul az MTA közleménye.

Bár idén a 35 új levelező tag között 8, a 23 újonnan megválasztott külső tag között 3, a 16 új tiszteleti tag között pedig 2 nő volt, az új rendes tagok között egyetlen nő sem volt. Ez elleni tiltakozásul Kende Anna szociálpszichológus lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.