Zöld utat adtak a britek Julian Assange, a WikiLeaks alapítójának kiadatására
Priti Patel brit belügyminiszter pénteken jóváhagyta a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak a kiadatását az Egyesült Államoknak, hogy szembenézzen a büntetőjogi vádakkal.
Fotó:
MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
Assange-ot 18 vádpontban, köztük kémkedés vádjával körözik az amerikai hatóságok, ami azzal kapcsolatos, hogy a WikiLeaks hatalmas mennyiségű bizalmas amerikai katonai és diplomáciai iratot tett közzé, amelyek Washington szerint életeket veszélyeztettek.
Támogatói szerint a WikiLeaks hatalomellenes hős, akit azért hozott áldozatot, hogy az afganisztáni és iraki konfliktusok során az Egyesült Államok által elkövetett törvénytelenségeket feltárja, és a vád alá helyezése az újságírás és a szólásszabadság elleni politikai indíttatású támadás.
Felesége, Stella elmondta, hogy Assange fellebbezni fog, miután a belügyminisztérium közölte, hogy a kiadatását jóváhagyták.
„Ebben az esetben a brit bíróságok nem állapították meg, hogy Assange kiadatása elnyomó, igazságtalan vagy az eljárással való visszaélés lenne. Azt sem állapították meg, hogy a kiadatás összeegyeztethetetlen lenne az emberi jogaival, beleértve a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, és hogy amíg az Egyesült Államokban tartózkodik, megfelelő bánásmódban részesül, beleértve az egészségét is” – áll a belügyminisztériumi közleményben.
Eredetileg egy brit bíró úgy döntött, hogy Assange-t nem szabad kitoloncolni, mondván, hogy mentális egészségi állapota miatt öngyilkosság veszélyének lenne kitéve, ha elítélik és egy szigorúan őrzött börtönben tartják fogva.
Ezt azonban a fellebbezés nyomán hatályon kívül helyezték, miután az Egyesült Államok egy sor biztosítékot adott, többek között ígéretet tett arra, hogy a büntetés letöltése céljából átszállíttatják Ausztráliába.
Patel döntése nem jelenti az ausztrál származású Assange több mint egy évtizede tartó jogi harcának végét, amely még hosszú hónapokig folytatódhat. Fellebbezést indíthat a londoni Legfelsőbb Bíróságon, végül pedig az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága elé viheti az ügyét. Ha azonban a fellebbezést elutasítják, Assange-ot 28 napon belül ki kell adni.
„Ez egy sötét nap a sajtószabadság és a brit demokrácia számára. Julian szabadságához hosszú és gyötrelmes út vezet. A mai nap nem jelenti a harc végét. Ez csak egy új jogi csata kezdete” – mondta a felesége, Stella.
Az amerikai ügyészek és nyugati biztonsági tisztviselők Assange-ot az állam ellenségének tekintik, akinek tettei a kiszivárogtatott anyagban megnevezett ügynökök életét veszélyeztették.
Ő és támogatói azzal érvelnek, hogy azért büntetik, mert kínos helyzetbe hozta a hatalmon lévőket, és 175 év börtönbüntetés vár rá, ha bűnösnek találják, bár az amerikai ügyvédek szerint ez inkább négy-hat év lenne.
„Julian Assange kiadatásának engedélyezése az Egyesült Államoknak nagy veszélynek tenné ki őt, és ijesztő üzenetet küldene az újságíróknak világszerte” – mondta Agnes Callamard, az Amnesty International főtitkára.
(Reuters)
