Agytröszt: egyre több atomfegyver lesz, először nő a számuk a hidegháború óta
Figyelmeztettek: egy atomfegyver esetleges bevetésének az esélye évtizedek óta most a legmagasabb.
Fotó: Unsplash/Kilian Karger
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) agytröszt egy új kutatásában azt fejtette meg, hogy Oroszország ukrajnai inváziója és a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás fokozta a feszültséget a világ kilenc atomfegyverrel rendelkező állama között, amelyek az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Izrael, India, Pakisztán és Dél-Afrika.
Miközben a nukleáris fegyverek száma 2021 januárja és 2022 januárja között enyhén csökkent, a SIPRI szerint hacsak az atomhatalmak nem tesznek azonnali lépéseket, a robbanófejek globális készletei hamarosan – évtizedek óta először – növekedésnek indulhatnak – írja a Reuters.
„Valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam növeli vagy korszerűsíti arzenálját, és a legtöbbjük élesíti a nukleáris retorikát és a nukleáris fegyverek katonai stratégiájukban betöltött szerepét” – jelentette ki Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának igazgatója.
Hozzátette: „ez egy nagyon aggasztó tendencia”.
Három nappal Moszkva ukrajnai inváziója után, amelyet a Kreml „különleges katonai műveletnek” nevez, Vlagyimir Putyin elnök magas riadókészültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét.
Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával, összesen 5977 robbanófejjel, ami mintegy 550-el több, mint az Egyesült Államoké. A két ország rendelkezik a világ robbanófejeinek több mint 90 százalékával, bár a SIPRI szerint Kína a bővítés közepén van, becslések szerint több mint 300 új rakétasilóval.
A SIPRI szerint a nukleáris robbanófejek globális száma a 2021. januári 13 080-ról 2022 januárjában 12 705-re csökkent. Becslések szerint 3732 robbanófejet telepítettek rakétákkal és repülőgépekkel, és mintegy 2000-et – amelyek csaknem mind Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartoznak – tartottak magas készültségi állapotban.
„A világ nagyhatalmai közötti kapcsolatok tovább romlottak egy olyan időszakban, amikor az emberiség és a bolygó egy sor olyan mélyreható és sürgető közös kihívással néz szembe, amelyeket csak nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni” – mondta Stefan Lofven, a SIPRI igazgatótanácsának elnöke és volt svéd miniszterelnök.
