Utolsó percben is a buszban hagyott kislány mellett imádkozott az édesanyja, az óvoda nem beszél a felelősségről
Az intézmény bár „gyászol”, de nem voltak hajlandók beszélni arról, hogy milyen felelősségük volt az ügyben.
Nem sikerült megmenteni annak a négyéves kislánynak az életét, akit kedd reggel hagytak egy óvodabuszban Tomajmonostorán, a család pénteken megerősítette, hogy a szervezete feladta a küzdelmet.
A jelenlegi információk szerint úgy tudni, hogy a sofőr leparkolta az autót, majd bezárta, és nem vette észre, hogy az utastérben maradt Inez. Olyan hírek is felmerültek, hogy két kislány szólt T. Istvánnak, aki azonban nem foglalkozott vele.
A hibájára csak akkor derült fény, amikor visszament a járműhöz, de már nyolc óra eltelt, a kislány pedig nem volt eszméleténél. Mentőhelikopterrel szállították a debreceni kórházba, ahol az orvosok bár küzdöttek érte, pár nap után feladta a harcot.
A Borsnak megszólalt Inez apai nagymamája, aki elmondta, hogy a szülők „teljesen kiborultak, alig tudunk velük beszélni. Még mi sem ismerjük a részleteket”. Megosztotta, hogy „az biztos, hogy Eszter az utolsó éjszakát az unokám mellett tölthette”.
Az anya egy nappal korábban még nyilatkozott a Borsnak, akkor arról beszélt, hogy nem tehet mást, csak reménykedik.
„Imádkozom. Beszélek Inezhez, de reagálni semmire sem tud, mert nincs olyan állapotban” – csuklott el a hangja.
A Bors rákérdezett az intézmény felelősségére is, akik azt mondták, hogy együtt éreznek a kislány szüleivel, ők is gyászolnak, azonban a lap jelezte, hogy őket nem az evidenciák érdeklik, hanem az, hogy van-e belső szabályzatuk rá, hogy hány felnőttnek kell kísérnie a gyerekeket a buszon, illetve miért nem kereste az óvónő telefonon Inez Flóra szüleit, amikor észlelte, hogy a gyermek nem érkezett meg reggel a csoportba.
Ezekre nem kaptak válaszokat, állításuk szerint gyorsan lecsapták a telefont. Egy neve elhallgatását kérő szakértő viszont a Borsnak kifejtette: ha egy gyermek hiányzik, nem kötelessége az óvodapedagógusnak a szülőknél érdeklődni, csak ha a gyermek tartósan nincs jelen az intézményben, és annak okáról semmilyen információval nem rendelkeznek. A bevett gyakorlat szerint 20 gyerektől már 2 óvónő és gyakran még egy dajka is felügyel a csoportra.