Novák Katalin: erdélyi magyarnak lenni nem egyszerű, de olyan kihívás, amelynek minden nap megfelelnek
Novák Katalin úgy véli, hogy az erdélyi magyarok „nem csak őrzik, de gazdagítják is a kultúránkat és a hagyományainkat”.
Fotó:
Novák Katalin köztársasági elnök (j) egy kislányt üdvözöl a magyarlapádi felújított református templom felszentelése alkalmából tartott istentisztelet után 2022. május 20-án.
MTI/Bruzák Noémi
Novák Katalin volt Lánczi Tamás vendége az MTVA 48 perc című műsorában, ahol többek között az államfő erdélyi látogatásán tapasztaltakról is beszéltek.
„Én úgy látom, hogy Erdélyben magyarnak lenni soha az elmúlt 100 évben nem volt egyszerű, és valószínűleg ez még sokáig így lesz”
– jelentette ki Novák Katalin.
„De ott van az az ösztön, az az élni akarás, az a méltóság, amellyel megélik az erdélyi emberek a magyarságukat, ahogy nemhogy nem adják fel, hanem a legtermészetesebb módon hordják a székely viseletet, vagy éppen a kalotaszegi ruhákat, vagy Magyarlapádon ahogy megtapasztalom azt, hogy a lapádi népviseletbe beöltözött pici gyerekek énekelnek és táncolnak, és a lehető legnagyobb természetességgel élik az életüket, amin nem az változtatott, hogy most idejött a magyar államfő, hanem nekik ez a mindennapi” – tette hozzá.
„Nem csak őrzik, de gazdagítják is a kultúránkat és a hagyományainkat. Tehát ha magyarnak lenni nem is egyszerű, de olyan kihívás, amelynek megfelelnek az erdélyi magyarok minden nap”
– hangsúlyozta.
Novák Katalin elmondta, hogy a következő útja Bukarestbe vezet a Bukaresti Kilencek találkozójának apropójából, amely egy közép-európai és balti országokat tömörítő kezdeményezés.
Lánczi Tamás kérdésére elmondta, hogy nem kisebbségi jogokról lesz szó, hanem elsősorban biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, a NATO-val, hiszen „van miről beszélgetnünk”.
Novák Katalin erdélyi látogatása a román szélsőségesek körében nagy port kavart, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke a Facebookon osztotta meg, hogy a torockói Székelykő csúcsán található magasságjelző betonoszlopot öltöztették román színekbe, korábban piros-fehér-zöldben pompázott.
