A lakáspiacon forgalomcsökkenésre számítottak idén, ám könnyedén bekövetkezhet egy trendforduló is
A Lakóingatlan Értéktérkép elemzése szerint az egyre mélyülő kockázatok idén már forgalomcsökkenést hozhatnak a lakáspiacon, de a reálár-szint 2022-ben összességében még nőhet.
Twenty20Az egyre mélyülő kockázatok idén már forgalomcsökkenést hozhatnak a lakáspiacon, de a reálár-szint 2022-ben összességében még nőhet; a trendforduló ugyanakkor egyre valószínűbb az OTP Jelzálogbank legfrissebb, a NAV 2021-es tranzakciós adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzése szerint.
A lakáspiacot a támogatási rendszer és az áprilisi választások előtt hozott, a háztartások büdzséjét érintő kedvező döntések most még viszik előre. A második félévben ugyanakkor már csökkenhet a kereslet, elsősorban a hitelből vásárlók körében, így a tranzakciószám kis mértékben már visszaeshet.
Az éves országos árindex viszont reálértéken még nőhet, ez csak 2023-ban fordulhat stagnálásba, majd csökkenésbe. Nominális árcsökkenést ugyanakkor egyelőre nem tart valószínűnek az OTP Jelzálogbank – írták az elemzésről készült keddi közleményükben.
Az előzetes adatok alapján 2021-ben egyharmadával nőtt az ingatlanforgalom. Az adásvételek száma megközelítette a 170 ezret, így közel másfél évtizedes rekord dőlhetett meg tavaly – áll a közleményben.
A növekedést a 2020-ban, a pandémia miatt elmaradt kereslet késleltetett aktivizálódása, illetve a tavaly bevezetett számos otthonteremtési támogatás segítette. A legnagyobb mértékű, 50 százalékos emelkedés Budapesten volt, míg a községekben és kisebb-nagyobb városokban átlagosan 25-30 százalék között nőtt a tranzakciószám – idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.
Az összefoglaló szerint tavaly Pest megyén kívül minden megyében nőtt az adásvételek száma. Győr-Moson-Sopron megyében meghaladta a forgalombővülés az 50 százalékot, 2020-ban ugyanakkor itt estek vissza legjobban, 25 százalékkal az ingatlan-eladások. A megyeszékhelyek közül mindegyikben nőtt a tranzakciók száma. Messze a legnagyobb mértékben, 76 százalékot meghaladóan Győrben, a másik véglet pedig Salgótarján, ahol csak 2 százalékos volt a növekedés. Budapesten az élénkülés minden kerületre érvényes, az élen a XIII. kerület végzett, 90 százalékot meghaladó forgalombővüléssel.
Az országos lakásárszint 2021-ben, az előző évi kisebb megtorpanás után ismét kétszámjegyű mértékben, nagyjából 12,5 százalékkal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településtípusban drágultak a lakóingatlanok, a községekben és a kisebb városokban átlagosan 9-10 százalékkal, Budapesten és a megyei jogú városokban 6, illetve 14 százalékkal nőttek az árak a megelőző évihez képest.
A megyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly négyzetméterenként 520 ezer forint volt az átlag. Pest megye csak kevéssel marad el a félmilliós szinttől, emellett még Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron átlagos négyzetméterára haladja meg a 400 ezret. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, ahol tavaly 138 ezer forint volt a négyzetméterenként ár.
A megyeszékhelyeket vizsgálva ismét Debrecen állt az élen tavaly, átlagosan 492 ezer forintos négyzetméterárral, majd Székesfehérvár 490 ezer, Veszprém 472 ezer és Győr 471 ezer forinttal. A sor másik végére változatlanul Salgótarján került, 164 ezer forintos négyzetméterárral. Az országos átlagár tavaly kevéssel meghaladta négyzetméterenként az 500 ezer forintot, míg a főváros nélkül számított átlag 349 ezer forint volt.
(MTI)
