A század végére nyoma sem marad a gleccsereknek Ausztriában
Riasztó jóslat érkezett az ENSZ legfrissebb felmérésével: ha így megy tovább, egyetlen gleccser sem marad Ausztriában a század végére.
Fotó: Twenty20
Az ENSZ legfrissebb felmérése szerint Ausztriában az összes gleccser elolvad az évszázad végére, mely elsősorban a szokatlanul meleg időjárási viszonyok miatt fog bekövetkezni. Andreas Knittel, az Osztrák Hegymászó Klub gleccsermérője immáron 35 éve vizsgálja az Ankogel-hegységben található úgynevezett örökjeget, azonban aggasztó jelenségre figyelt fel: a hótakaró vastagsága közel fele a szokásosnak.
„A legfrissebb ENSZ-jelentés megerősíti azt, amit két évtizede mérünk: gyorsul a gleccser visszahúzódási üteme. Április elejére már olyan mértékben elolvadt a gleccsernyelveket fedő hótakaró, hogy a nap közvetlenül a jeget olvasztja. Ezt sehogyan sem lehet megállítani.”
Az ENSZ legfrissebb jelentésében szereplő aggasztó jóslat szerint pedig az osztrák gleccsereket még a széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése sem tudná megmenteni, ennek ellenére a szakemberek folytatják méréseiket, s bár három évvel ezelőtt még mérőszalaggal mértek, ma már drónokat használnak a munkához.
Rosa Kück geoinformációs technikus megosztotta, a gleccser felett repülő drón képes rétegfotókat készíteni, melyekből aztán olyan háromdimenziós információkat nyernek ki, melyek segítségével képesek rekonstruálni a terepet. Habár az ENSZ jelentése masszív aggodalomra ad okot, Andrea Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia glaciológusa nem teljesen ért egyet a jóslattal:
„Az igaz, hogy a gleccserek nagyrészt eltűnnek a század végére, de a globális felmelegedés mértékétől függően némi jég megmaradhat”.
Fontos a pozitivitás, ám azt is érdemes figyelembe venni, hogy a gleccserek olvadása igen komoly környezeti hatásokkal jár: az Euronews helyszíni tudósítója, Johannes Pleschberger rámutatott, amikor eltűnnek a gleccserek, akkor a folyókból és a tározókból is hiányozni fog az onnan származó olvadékvíz, így a vízerőművek működése is veszélybe kerülhet, hiszen működésük a kiszámíthatatlan csapadéktól függ majd, de az is kérdéses, hogy mi lesz a sorsa az Alpok villamosenergia-termelésének.
