Olajembargó: zsarolást is érzékelt a magyar kormány, de kitartottak
Még zsarolást is érzékelt a magyar kormány az olajembargó ügyének kapcsán, amiből győztesen jött ki Magyarország.
Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer ZoltánA józan ész győzelmét jelenti az orosz olajembargó ügyében hozott európai uniós döntés – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC brit közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában.
A BBC politikai és közéleti műsorokra szakosodott négyes csatornájának keddi késő esti hírmagazinjában elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: Magyarország nem az Oroszország elleni további szankciók akadályozója, de ezeknek a józan észre kell alapulniuk, és arra a felismerésre, hogy az energiát érintő szankciók esetében vannak korlátai annak, hogy mit lehet megtenni. Hozzátette: ez nem csupán Magyarországra, de több más EU-tagországra is vonatkozik.
Az államtitkár szerint az Európai Unió szárazföldi országai – Magyarországon kívül Szlovákia és Csehország is – nagyon jelentős mértékben függnek az orosz szállításoktól, és egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy azonnali hatályú szankciókat léptethessenek érvénybe.
Úgy fogalmazott: az aranyszabály az, hogy nem szabad olyan szankciókat bevezetni, amelyek „nagyobb fájdalmat okoznak Európának, mint Oroszországnak”. Kovács Zoltán idézte Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, amely szerint az olajembargó azonnali bevezetése atombombáéhoz mérhető hatást gyakorolna a magyar gazdaságra, nem beszélve Magyarország lakosságáról.
Az államtitkár hangsúlyozta: senki nem kérheti olyan szankciók érvénybe léptetését, amelyek romba döntenék Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar háztartásokat. Ez észszerűtlen és lehetetlen is lenne – tette hozzá. Arra a riporteri felvetésre, hogy senki nem beszélt az orosz olajszállítások egyik napról a másikra történő leállításáról, és mindig is arról volt szó, hogy lesz idő alternatív beszerzési források felkutatására, Kovács Zoltán azt mondta: Magyarország világossá tette, hogy ezt nemhogy az idei év végéig, de a következő négy-öt évben sem lehet megoldani.
„Ez egyszerű, kemény fizikai-gazdasági realitás” – fogalmazott az államtitkár. Kijelentette: ne kérjenek a tagországoktól olyasmit, amit nem lehet azonnal vagy rövid távon végrehajtani, különösen úgy, hogy nincs garancia olyan intézkedésekre, amelyek enyhíthetnék Magyarország szinte egyoldalú függését.
Az államtitkár szerint Magyarország különböző irányokból jelentős nyomást, sőt zsarolást is érzékelt, utalások hangzottak el például ukrán részről arra, hogy „valami történhet a csővezetékekkel”. Zsarolással sem lehet azonban Magyarországot rászorítani nemzeti érdekei diktálta álláspontjának módosítására, ugyanúgy, ahogy nyugat-európai politikusok sem kötnének kompromisszumot saját nemzeti érdekeik rovására – mondta a kedd esti BBC-interjúban Kovács Zoltán.
(MTI)
