A Wizz Air elnökének reakciója a különadóra: nincs értelme extraprofitról beszélni
A légitársaságokat is belevette a kormány abba a körbe, amelytől az extraprofit utáni különadót várja a honvédelmi és rezsivédelmi alapba.
Egyelőre meglehetősen ködös, hogy pontosan mire gondol a kormány extraprofit alatt, amelyet a bankoknak, biztosítóknak, nagykereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedőcégeknek, telekommunikációs vállalatoknak és légitársaságoknak kell elméletileg fizetnie.
Egyelőre az sincs teljesen lefektetve, hogy a profit mekkora hányadától számítva beszélhetünk extraprofitról, amelyet be kell fizetnie a szóban forgó szektorok cégeinek. Az is kérdés, hogy egyáltalán be lehet-e szedni ezt a cégektől, vagy találnak valami módot arra, hogy kijátsszák a rendszert.
A rezsicsökkentés a jelenlegi nemzetközi energiaárak mellett erősen falhoz vágja a magyar költségvetést, feltehetően a kormány ezt érzékelve döntött a rezsivédelmi alap létrehozásáról, amelybe Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint 700 milliárd forintot várnak.
Nagy kérdés azonban ennek a megvalósítása, különösen a légi közlekedési szektorban, amely a koronavírus-járvány miatt emberemlékezet óta nem látott veszteségeket szenvedett el. Nagy Márton azzal érvelt, hogy utasonként 10-15 eurós díjat jelentene az extraprofitadó.
Robert Carey, a Wizz Air elnöke az intézkedés kapcsán a HVG-nek elmondta, a légi közlekedési ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a koronavírus miatt, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a járvány előtti szintet, így extraprofitról nincs értelme beszélni:
Carey kiemelte, az elmúlt két év a turisztikai szektor számára súlyos csapás volt és minden egyes újabb gazdasági teher, mint ez a különadó, csak lassítja a régóta várt fellendülést – nemcsak a Wizz Air, hanem a gazdaság egésze számára. Mint mondta, ellehetetleníti azoknak az előnyöknek az érvényesülését, amelyeket az emberek és nemzetek légi összeköttetése teremt.