Vajon a fogyasztók isszák meg a levét a különadók kivetésének?

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a VG-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, a korábbi tapasztalatok alapján elég nagy az esélye annak, hogy az érintett vállalatok megpróbálják majd áthárítani a fogyasztókra ezt a pluszterhet, ám szerinte ezt teljes mértékben nem tudják majd megtenni.

Hangsúlyozta, nyilvánvalóan minden cég célja, hogy profitot érjen el, ám egyelőre kérdéses, hogy jelenlegi helyzetben, a hatósági árak és a verseny mellett ezt milyen mértékben tudják véghez vinni. Amennyiben pedig fix összegű különadókról van szó, úgy felmerül a kérdés, hogy ha a vállalatok drágábban tudnának értékesíteni, ezzel áthárítva a fogyasztókra a terhet, akkor eddig miért nem tették meg. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője pedig kijelentette, már megtörténtek a negatív hatások, ezért meglátása szerint szépen lassan a piac is megemészti majd ezen intézkedéseket, kiemelve, hogy „az a jó hír, hogy a költségvetési helyzet konszolidálva lesz, ami hozhat valamilyen forintkiigazodást, de ehhez kell az is, hogy a jegybank folytassa a szigorítást”.

Meglátása szerint a legjobb esetben is csak 380-385 forintos sávba mehet majd vissza az euró árfolyama, ám Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője még ennél is borúsabban látja a közeljövőt: arra készül, hogy az euró árfolyama átlépheti akár a 400-as szintet is, azonban ebbe beavatkozhat a Magyar Nemzeti Bank, és interveniálhat a devizatartalékból.

Viszont ha az MNB nem lép közbe, úgy az új piaci szereplők is beléphetnek néhány napra a forint ellen, így akár a 420-450-es tartományt is elérheti az euró árfolyama. Regős szerint hosszabb távon az is megtörténhet, hogy mind a befektetők, mind pedig a hitelminősítők pozitívan értékelik majd a lépést, s úgy értelmezik majd, hogy a kormány elkötelezett a hiánycél mellett.