Globális recesszióra figyelmeztet a Világbank elnöke
David Malpass szerint az energiaárak megduplázódása önmagában is elég a visszaeséshez, ami már Európa legnagyobb gazdasága, Németország számára is nehézséget okoz.
Fotó: David Malpass, az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelõs államtitkára a washingtoni Fehér Ház Roosevelt-szobájában, ahol Donald Trump amerikai elnök bejelenti, hogy õt jelöli a Világbank elnökének 2019. február 6-án.
MTI/EPA/Jim Lo ScalzoA Világbank elnöke arra figyelmeztet, hogy a háború globális recessziót idézhet elő, miközben az élelmiszerek, az energia és műtrágya ára az egekbe szökik. Hozzátette, hogy a koronavírus miatt Kínában életbe lépő korlátozások növelik az aggodalmakat.
„Ha a globális GDP-t nézzük, jelenleg nehéz látni, hogyan kerüljük el a visszaesést. Magában az energiaárak megduplázódása is elég ahhoz, hogy recessziót váltson ki”
– mondta David Malpass.
A Világbank a múlt hónapban csaknem egy teljes százalékponttal, 3,2 százalékra csökkentette az idei globális gazdasági növekedési előrejelzését – olvasható a BBC cikkében.
Malpass szerint sok európai ország még mindig túlságosan függ Oroszországtól a gáz és olaj tekintetében, annak ellenére, hogy a nyugati nemzetek terveket hajtanak végre a függőség felszámolása érdekében.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája által szervezett virtuális találkozón hozzátette, hogy az orosz gáz szállításának leállítására irányuló lépések „jelentős visszaesést” okozhatnak a régióban, a magas energiaárak pedig már Németország számára is nehézséget okoznak, ami Európa legnagyobb, egyben a világ negyedik legnagyobb gazdasága.
Malpass aggodalmának adott hangot a Kínában tapasztalható bezárások miatt, amelyek a világ többi részére nézve is következményekkel járnak. Szerdán Kína miniszterelnöke, Li Keqiang is úgy nyilatkozott, hogy a világ második legnagyobb gazdaságát jobban megviselték a legutóbbi korlátozások, mint a járvány kezdetén, és felszólította a tisztviselőket, hogy tegyenek lépéseket a gyárak újraindításának érdekében.
„A haladás nem kielégítő. Néhány tartomány azt jelentette, hogy csak az üzletek 30 százaléka nyitott újra. Ezt az arányt rövid időn belül 80 százalékra kell emelni”
– mondta Li.
Márciusban és áprilisban több tucat kínai városban lépett életbe teljes vagy részleges lezárás, beleértve Sanghajt is. Az intézkedések a gazdaság hirtelen megtorpanásához vezettek; a hivatalos adatok szerint a gyártóktól a kiskereskedőkig érintette a gazdasági szereplőket.
