Nem lesz Magyarországon jégkorong-vb, visszavonták a pályázatot

A Finn és a Lett Jégkorong Szövetség közösen hivatalos kérelmet nyújtott be a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére, és immár egyedüliként kandidál, miután a magyar-szlovén közös pályázatot visszavonták – jelentette be kedden honlapján a nemzetközi szövetség (IIHF).

Az IIHF pénteken jelöli ki a helyszínt, miután április 26-án úgy döntött: az ukrajnai háború miatt elveszi a rendezési jogot Szentpétervártól. A tamperei-rigai tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartanák. Soron kívül Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

Az új tamperei Nokia Aréna – ahol jelenleg is zajlik a vb egyik csoportja – lenne a jövő évi fő helyszín az egyik csoporttal, két negyeddöntővel, elődöntőkkel, a döntővel és a bronzmérkőzéssel. Befogadóképessége 11 695 néző. A társrendező Riga a másik csoportnak és két negyeddöntőnek adna otthont, ott 9550 néző fér el. Mindkét csarnok mellett szurkolói zónákat terveznek. A Tampere és Riga közötti 500 kilométeres utat 70 perces repülőúttal lehet megtenni. Mindkét helyszínen tapasztalt szervezői stáb várja a csapatokat, nézőket és a hivatalos személyeket.

A magyar szövetség már hétfőn tájékoztatta az IIHF-et, hogy nem kapta meg az állami garanciákat a jövő évi rendezésre, ezért visszavonja a szlovénokkal közös pályázatot. Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Aréna lett volna a helyszín.

„Az első közleményünkkel összhangban igyekeztünk elérni, hogy a kormánygarancia hiányában is legyen pozíciónk a pályázatban, abban bízva, hogy a másik pályázó sem rendelkezik minden szükséges dokumentummal, mert ebben az esetben az IIHF várhatóan tárgyalási fordulókkal haladt volna tovább ebben az egyébként is rendkívüli eljárásban” – közölte az MTI-vel Sipos Levente, a magyar szövetség (MJSZ) főtitkára.

A jövő évi kandidálás több szempontból is szokatlan: még sosem fordult elő, hogy egy házigazdától teljes mértékben elvették volna a rendezést, tavaly Minszk az egyik csoportnak nem adhatott otthont, így Riga egyedül maradt. Ezen kívül az IIHF szabályai úgy szólnak az elitvilágbajnoki rendezést illetően, hogy csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt – a magyar csapat ennek nem felel meg -, de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Most viszont Finnország a rendező Tampere és Helsinki városával.

A magyar és a szlovén fél – a két válogatott sikeres divízió I/A-szereplése után – eredetileg abban bízott, hogy az IIHF mer új piacok felé nyitni, ahogy Such György MJSZ-elnök akkor fogalmazott: az elit vb ne csak az elit hokis nemzetek játéktere legyen, és a kisebb országoknak is nyíljon lehetőségük a rendezésre. A megszokott 2-3 éves felkészülés helyett most csak szűk 12 hónap áll a rendelkezésre.  

A remélt magyar-szlovén vb költségvetése nem készült el, korábbi tornák alapján ez összesen 20 millió euró körül lehetett volna, a költségeken fele-fele arányban osztozott volna a két szövetség, amelyek kiemelték: az elmúlt évtizedek rendezése alapján az elit vb nyereséges vállalkozás.

Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntenek, ott Svájc maradt az egyedüli pályázó, miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.

A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst pedig Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.

MTI