A jövő élelmiszerei, avagy ezt ehetjük majd 2050-ben
A világ élelmiszerellátása nagyrészt ugyanattól a néhány terméstől függ, pedig több ezer ehető növényfaj létezik a világon; a kutatók szerint ezek között találhatunk megoldást a jövő globális kihívásaira.
Fotó: Fahroni / Twenty20Az ukrajnai háború rávilágított, miféle kockázattal jár, ha a világ csak néhány globálisan forgalmazott terményre támaszkodik az élelmezés terén; jelenleg a bevitt kalóriák 90 százaléka 15 féle termésből származik, a gabonapiac felborulása pedig máris komoly aggályokat vet fel az élelmiszerellátás biztonságával kapcsolatban.
A klímaváltozás is növeli a súlyos „élelmiszer-sokk” kockázatát, a termés ugyanis odaveszhet, az alapvető élelmiszerek ára pedig világszerte az egekbe szökhet. A londoni Kew-i Botanikus Kert szakértői szerint az élelmiszerek diverzifikálása az egyik megoldás az éhínség enyhítésére, a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.
„Tudjuk, hogy több ezer ehető növényfaj létezik a világon, amelyeket különböző populációk fogyasztanak, és itt találhatunk megoldást a jövő globális kihívásaira”
– mondta a Kew kutatója, Dr. Sam Pirinon.
A BBC cikke szerint jelenleg a világszerte növekvő több mint 7 000 ehető növény közül csupán 417-et termesztenek és használnak fel élelmiszerként.
Az egyik ilyen elfeledett élelmiszer a pandanus, ami egy kis fa, amely a Csendes-óceáni szigetektől a Fülöp-szigetekig terjedő partmenti területeken nő. A leveleit Délkelet-Ázsia nagy részén édes és sós ételek ízesítésére használják, ananászhoz hasonló gyümölcsét pedig nyersen vagy főzve fogyasztják.
Dr. Marybel Soto Gomez, a Kew kutatója szerint a fa elviseli a kihívást jelentő körülményeket, beleértve a szárazságot, erős szelet és sópermetet, és ha megvalósítható a fenntartható felhasználás, szélesebb körben kellene termeszteni.
„Ez egy klímatűrő és tápláló étel, amely egyben finom is. Nagyszerű lenne diverzifikálni az élelmiszer-portfóliónkat, hogy kulturálisan megfelelő élelmiszereket tartalmazzon, amelyek táplálóak, és kihívásokkal teli körülmények között is termeszthetők világszerte”
– mondta.
A hüvelyesek a „jövő táplálékának” számítanak, hiszen olcsóak, magas a fehérje- és B-vitamin tartalmuk, és az óceánpartoktól kezdve a hegyvidéki lejtőkig képesek alkalmazkodni a környezethez. Mintegy 20 000 hüvelyesfaj létezik a világon – és még több száz lehet, amelyet nem fedeztek fel -, de mi csak maréknyit használunk közülük.
A moramabab alapvető élelmiszernek számít Botswana, Namíbia és Dél-Afrika egyes részein, ahol a babot kukoricával főzik meg vagy őrlik porrá, hogy zabkását vagy kakaóhoz hasonló italt készítsenek belőle. Ugyan nem minden hüvelyes ehető, a szakértők azonban kutatják a különféle fajok jellemzőit, hogy megállapítsák, melyik szolgálhat táplálékul az emberiségnek.
Rengeteg új lehetőséget tartogat a gabonafélék kutatása is, amely több mint 10 000 fajt számlál; a fonio nevű tápláló afrikai gabonapelyhet például kuszkusz, zabkása és italok készítésekor használják, a növény pedig jól viseli a száraz éghajlati körülményeket is.
Az enset, vagyis „hamis banán” a jól ismert banán közeli rokona, de csak Etióia bizonyos részén használják élelmiszerként. Termése nem ehető, de keményítőtartalmú szára és gyökere erjeszthető, így zabkása és kenyér készítésére használható. A tanulmányok szerint termése több mint 100 millió ember táplálására lenne képes a folyamatosan melegedő világban.
