Alkalmas lehet a Hold felszíne a növénytermesztésre
Egy eddig példa nélküli kísérlet során a NASA által a Földre hozott regolitmintákban sikeresen termesztettek magvakat, az eredmény pedig valószínűbbé teheti az emberi települések kialakítását a Holdon.
Fotó: Holdfogyatkozás látszik egy fa ágai között Salgótarján közeléből fotózva 2022. május 16-án hajnalban.
MTI/Komka PéterA Földön a növények szinte bárhol termeszthetők, bolygónkon kívül azonban a dolgok sokkal bonyolultabbak, ugyanis a földönkívüli talaj kémiai összetétele rendkívüli mértékben különbözik attól, ami a növényi életformák evolúcióját kialakította. Bizonyos óvintézkedésekkel azonban ez is leküzdhető problémának tűnik, ugyanis a Floridai Egyetem kutatócsoportjának sikerült virágos növényeket, egészen pontosan arabettet termesztenie a NASA Apollo-missziói által begyűjtött holdi talajmintában.
A Communications Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban ismertetett eredmények fontosnak bizonyulhatnak a jövőben a Holdon vagy akár a Marson való emberi letelepedés elképzelése szempontjából, ahol a termesztett növények segíthetnek majd az oxigén és élelem előállításában.
A regolitot már korábban is kapcsolatba hozták néhány földi növénnyel, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem tartalmaz a bolygónkon élő élőlényekre káros elemeket vagy mikroorganizmusokat, ám a mai napig senkinek sem volt lehetősége arra, hogy megpróbáljon növényt termeszteni közvetlenül a Holdról származó regolit belsejében.
„A jövőben, hosszabb űrmissziók szervezésekor előfordulhat, hogy a Holdat egyfajta csomópontként vagy indítóbázisként használjuk majd, és ebben az esetben teljesen ésszerű lenne a már meglévő talajt használni a zöldségtermesztésre”, mondta Rob Ferl, a Floridai Egyetem tudományos szakértője, aki évek óta az űrkertészet tanulmányozásával foglalkozik.
A tudósok nagy meglepetésére gyakorlatilag az összes regolitba ültetett mag kicsírázott, ez pedig annak a jele, hogy a holdi talajon való gazdálkodás technikailag lehetséges. A holdi és marsi talaj jellemzőit utánzó, de földi anyagokból nyert szubsztrátokban kicsíráztatott magokkal összehasonlítva néhány különbség is kiderült, mint például, hogy számos holdi palánta kisebb volt, lassabban nőtt, és a környezeti stressz időszakaihoz való alkalmazkodásra használt gének aktiválódását mutatta.
