Márki-Zaynak „fogalma sem volt, hogy mit kezdjen a helyzettel” miniszterelnök-jelöltként

A Telex a Direct36-on keresztül számolt be az ellenzéki kampány részleteiről és annak bukásáról, amelyben előtérbe helyzeték Márki-Zay Péter korábbi miniszterelnök-jelölt helyzetét. 

2021 tavaszán még úgy tűnt, hogy nem is lesz valódi tétje a választásoknak, majd a színfalak mögött megegyeznek az ellenzék tagjai. Két nagy tábor állt egymással szemben: a DK és a Karácsony Gergely vezette csapat, akik nyíltan kimondták, hogy azért vannak itt, hogy „ne Dobrev Klára legyen a jelölt“.  Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

Elkezdődtek az egyeztetések, és hamarosan megszülettek az elő paktumok is: a DK nem nézte jó szemmel a Jobbik és az MSZP közeledését, ezért inkább ők kötöttek egyezséget a Jobbikkal, amelyhez aztán az LMP is csatlakozott, akiknek megígérték, hogy amennyiben nem lesz elég képviselőjük egy frakcióhoz, a DK majd megoldja. 

Márki-Zayt ekkor még senki nem vette komolyan. Azonban egyszer csak elkezdett felszállni, miután 2021. májusában Dobrev bejelentette, hogy jelölteti magát, mondván, a DK mint legnagyobb ellenzéki párt, nem engedhetik meg maguknak, hogy ne indítsanak saját jelöltet. 

Az előválasztás második köre után Karácsony és a „Kapitány“ egymást győzködték: lépj vissza, nem te lépj vissza! 

„Amikor egymást győzködtük a visszalépésről MZP-vel, amellett érveltem, hogy neki nagyon nagy problémát fog okozni, hogy mivel nincs saját stábja, nincs olyan kampánycsapata, amihez a többi párt kapcsolódni tud, ez hónapokig tartó bénultságot fog okozni. Azt mondtam Péternek, hogy szerintem nem a jelölt személye a legfontosabb, hanem hogy fel tudjuk pörgetni a kampánygépezetet“ – idézte fel Karácsony. 

Márki-Zay azonban nem az a fajta, akit ez az apróság meghat – Karácsony húzta a rövidebbet, MZP pedig 57-43 százalékos győzelmet aratott Dobrev felett a második fordulóban. 

Az első összpártelnöki tanácskozásra az MSZP székházában került sor október 20-án, ahova Márki-Zay is hivatalos volt már mint miniszterelnök-jelölt, de korántsem volt olyan meggyőző a pártelnökök számára, ahogy azt várták tőle. 

„Fogalma se volt róla, hogy mit kezdjen a helyzettel. Politikailag és szervezetileg nem voltak javaslatai” – mondta az egyik forrás, amit egy másik azzal egészített ki, Márki-Zaynak érezhetően nem volt semmiféle forgatókönyve. Nem tudta például megmondani, ki lesz a kampányfőnöke.

Arra számítottak, hogy talán majd megpróbál békülni a pártokkal, de nem ezt történt. Gyurcsány figyelmeztette is a „Kapitányt“: ha továbbra is nyíltan kritizálja a pártokat, akkor az aktivistáik nem fogják a szívüket is beletenni a munkába, ami tönkreteheti a kampányt.

Ez után következett az október 23-ai ellenzéki nagygyűlés, amely egyértelmű kudarcba fulladt, főleg annak tükrében, hogy még soha nem látott tömeget tudott megmozdítani a Békemenet. Míg az eredeti elképzelése az volt a pártoknak, hogy több százezer emberrel megtöltik az Andrássy utat, végül sajtóbeszámolók szerint mintegy ötezer résztvevő jelent csak meg.

Ahogy az egyik párt vezető politikusa fogalmazott: „Ez volt az első nagy bukta”.