Eltűnnek a cinikus, provokatív táblák a Országgyűlésből
A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős Igazságügyi Bizottság állásfoglalása alapján csak kivételesen, engedéllyel használhatók mostantól a „szemléltetések“ a plenáris üléseken.
Fotó:
Hadházy Ákos független parlamenti képviselõ feliratot tart a kezében Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtti felszólalása alatt az Országgyûlés plenáris ülésén 2019. október 21-én.
MTI/Kovács Tamás
Az Igazságügyi Bizottság az állásfoglalásában kifejtette, hogy nem alkalmazható úgynevezett szemléltetés az Országgyűlés plenáris ülésein, csak akkor, ha erre külön engedélyt kapnak a képviselők, amelyet a Házbizottságtól, illetve az országgyűlési bizottságtól kell beszerezni – írja a 24.hu.
Kiemelik, hogy a szemléltetésnek akkor lehet helye, ha a felszólaló álláspontjának megértése tárgyi, képi vagy hanghordozó eszköz használata nélkül nem lehetséges, de a szemléltetés nem az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot, így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget.
A bizottság az indoklásában aláhúzza, hogy bár az Országgyűlésről szóló törvény megteremti a szemléltetés lehetőségét, annak mindig célhoz kötöttnek kell lennie.
Ez azt jelenti, hogy a szemléltetés
- nem lehet öncélú,
- nem irányulhat önmagában a parlamenti munka szándékos akadályozására,
- provokatív figyelemfelkeltésre,
- politikai haszonszerzés céljából a sajtónyilvánosság elérésére.
Az Igazságügyi Bizottság a hazai és nemzetközi példákat megvizsgálva arra jutott, hogy a szemléltetés akár rendzavarás is lehet, ezt mindig a házelnöknek kell megítélnie, és hozzáteszik, hogy a parlamenti beszédjog kötelezettségekkel és felelősséggel jár együtt.
Az ellenzék az elmúlt időben többször élt a lehetőséggel úgy, hogy különböző táblákat mutattak fel. Hadházy Ákost többször megbírságolta Kövér László házelnök, volt, hogy Orbán Viktor elé, volt, hogy Kövér László mögé tartott szemléltető táblát.
