Mutatjuk, valójában mennyit keresnek a magyarok
Habár a KSH legfrissebb adatai szerint februárban 546 ezer forintra rúgott a bruttó átlagkereset, sokakat meglephet ez a szám, hiszen nem ezt látják bankszámlájukon – most pedig mutatjuk a reális adatokat.
Twenty20
A KSH szakértőinek legfrissebb adatai szerint februárban 546 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, mely éves viszonylatban mintegy 32 százalékos növekedést jelentene a bérekben, ám ez a valóságban nem így van: mivel a fegyveres testületek és a rendvédelmi dolgozók egy része alapbére mellett megkapta a 6 havi jutalmat, vagyis a fegyverpénzt, torzult az átlagkereseti statisztika is.
A Portfolio megkereste a KSH-t a témában, így kiderült, hogy a fegyverpénz nélkül a februári bruttó átlagkereset 472 forint volt, mely éves viszonylatban 14 százalékos emelkedést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április végén tette közzé a februári átlagkeresetre vonatkozó adatokat, a meglepően magas, 546 ezer forintos bruttó összeg azonban sokakat meglepett, mivel a valóságban ez nem egészen így alakult.
A KSH április végén közzétett jelentésében úgy fogalmazott a megállapított bruttó átlagkereset kapcsán, hogy:
„Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (ún. fegyverpénz), illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés járultak hozzá. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban”.
Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője a portállal megosztotta, „a fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt.” Hozzátette:
„”Ez a mutató – mint sok más egyedi hatásoktól megtisztított is – számolható, a gyorstájékoztatóban azonban nem közöljük, hiszen (…) viszonylag kötött ezeknek a gyorstájékoztatóknak a tartalma. A transzparenciára és közérthetőségre törekedve sem tartanánk szerencsésnek, ha mindig változó tartalmú és módszertannal számított mutatók kerülnének publikálásra. Ez ugyanis megnehezíthetné a felhasználók számára az adatok, folyamatok értelmezését, másrészt az összehasonlíthatóság miatt is fontos, hogy a gyorstájékoztatók tartalma csak szükséges mértékben változzon”.
Az áprilisi közlemény szerint a reálkereset 13,6 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 8,1 százalékkal növekedtek, s fontos megjegyezni, hogy mind az átlagbért, mind pedig a nemzetgazdasági reálkeresetet a fegyverpénz növelte statisztikailag. Janák Katalin szerint:
„Februárban a fegyverpénz nélkül a bruttó átlagkereset növekedése 13,9% volt, a reálkereset 5,2%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,3%-os növekedése mellett. Ennek a mutatónak – mint sok másnak is – a kiszámolására technikailag szintén van lehetőség, de nem szerencsés a gyorstájékoztatóban szerepeltetni, hiszen ebben az esetben önkényesen változtatnánk a közölt mutatók számítási módszerén, azért, hogy egy-egy átmeneti jelenség kiszűrésre kerüljön.”
