Szijjártó egyértelmű állásfoglalása a finn-svéd NATO-tagságról
Mindamellett, hogy a magyar kormány mindig is támogatta a nyitott kapuk politikáját, Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.
Fotó: Facebook/Szijjárt PéterAz ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán.
A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért „kifejezetten jó hír”, hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspontja. A NATO-ban „mindenki tudja, hogy Magyarország a béke pártján áll” és szomszédos országként „speciális helyzetben” van – mondta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy „a józan ész hangja szerencsére elég erős” a szövetségben.
Kiemelte, hogy a NATO védelmi szövetség, „nekünk pedig az az érdekünk és legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket”. Hozzátette: az az álláspont is széles körű támogatást élvez, hogy mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért.
A helyzet „rendkívül törékeny”, és „fokozott óvatosságra van szükség”, ezért „természetesen értjük és tiszteletben tartjuk”, hogy „jó pár” tagország fegyverszállításokkal is segíti Ukrajnát, de nagyon fontos, hogy ezekre a szállítások „ne NATO-keretben” valósuljanak meg.
A tagok egyet is értenek abban, hogy „a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba”. Magyarország is azért döntött úgy, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem engedi át területén a közvetlenül Ukrajnába tartó szállítmányokat, mert ezzel biztostani lehet, hogy az ország ne sodródjék bele a háborúba – fejtette ki a miniszter.
Mint mondta, a tanácskozáson elhangzott az is, hogy az eszkaláció és a „bizonyos félreértésekből adódó tragikus következmények” elkerülése érdekében fenn kell tartani „a stratégiai kommunikációt Oroszországgal”. Magyarország ezt teljes mértékben támogatja, és üdvözli, hogy a héten közvetlenül egyeztetett telefonon az amerikai és az orosz védelmi miniszter.
Szijjártó Péter a válság humanitárius vonatkozásaival kapcsolatban elmondta: a tanácskozáson ismertette, hogy megközelítette a 700 ezret az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültek száma Aláhúzta: „természetesen beengedünk mindenkit, aki a háború elől menekül, és el is látjuk őket”. Hozzátette: a háborús helyzet „dinamikája” alapján nem csökken az érkezők száma, de Magyarország készen áll segíteni mindenkinek, akinek a háború miatt menekülnie kell.
A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson „érintőlegesen” az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről is volt szó, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy „értelmetlen” olyan szankciókat hozni, amelyek „jobban fájnak saját magunknak, mint annak az országnak, amellyel szemben kivetnénk”. Hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy mivel „nem a magyar emberek tehetnek ennek a háborúnak a kitöréséről, ezért nem is várhatja el senki, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát”. A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.
Szijjártó Péter a NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli „biztonsági kihívásokról”, a terrorizmusról és illegális migrációról sem szabad megfeledkezni. Kifejtette: a terrorszervezetek igyekeznek kihasználni, hogy Európa figyelme az ukrajnai háborúra irányul, és mivel Oroszország és Ukrajna is a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartozik, a konfliktusuk miatt csökkenő kivitel súlyos élelmezési gondokat okozhat eleve kevéssé stabil térségekben. Ez pedig a szélsőségek és a terrorizmus erősödéséhez vezethet, aminek hatására újabb migrációs hullámok indulhatnak el – mondta a miniszter.
(MTI)
